Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel (Osiris kézikönyvek, 2004)
Tartalom Contents 7 7 7 Előszó 8 8 8 Meghatározások 10 io io A tipográfia alkotóelemei 12 i2 i2 Betű 13 13 13 Betűköz 14 14 14 Egalizálás 16 16 16 Szóköz 17 17 17 Sorköz 18 18 18 A térközök hierarchiája 19 19 19 A térközök optikája 22 22 22 Jelkészlet 24 24 24 Ligatűrák 27 27 27 Az írásjelek használata 32 32 32 Iniciálék 38 38 38 Számok 40 40 40 Szedés, behúzás 42 42 42 Szignálás, szedési utasítás 43 43 43 Sorvégződés, elválasztás 44 44 44 Szövegközi kiemelés 45 45 45 Sorzárás 48 48 48 Olvashatóság 51 51 51 Papírméretek 55 55 55 Szálirány 57 57 57 Kilövés 59 59 59 Vágott méret 61 61 61 Tipográfiai mértékrendszer 63 63 63 Betűméret 66 66 66 Betűválasztás 69 69 69 A betűtípusok csoportosítása 72 72 72 Betűváltozatok 75 75 75 Betű torzítás 77 77 77 Betűkeverés 79 79 79 Margók, szedéstükör 81 81 81 Tördelés 84 84 84 Címrendszer 86 86 86 Élőfej 87 87 87 Újságtördelés 90 90 90 Képméretezés 92 92 92 Képtördelés, kompozíció 94 94 94 Körbefuttatás 96 96 96 Modulhálós tervezés 99 99 99 Bibliográfia 101 101 101 DTP szótár és fogalommagyarázatok E tartalomjegyzék kivételesen három számoszlopot tartalmaz. Az első oszlopot verzál számokból szedtük, amelyek helyi érték szerint egymás alatt helyezkednek el (kivéve, ha valaki a kerning table-ben a számokat is egalizálja). A középső oszlop ugráló számokat tartalmaz, ebben a könyvben általában ilyenek szerepelnek. Ezeknek a betűkhöz hasonlóan egyedi a szélességük. A jobbra záró tabulátor nem oldotta meg azt, hogy egymás alatt helyezkedjenek el, de a balra záró sem oldaná meg. Jól megfigyelhető ez a 13,14 vagy a 38, 40 stb. esetében. A harmadik (jó) oszlopban tehát valójában két egyjegyű számoszlop van, két középre záró tabulátorral. Erre a körülményes megoldásra azért volt Szükség, mert a hagyományos betűszabványok (Type i és TrueType font) csak egyféle számokat tartalmaznak. Az újabb betűszabványokban (GX font) már kétféle ugráló számsor található. Az egyik arányos oldaltávolságokkal a szövegben való használathoz, a másik egységes szélességekkel a helyiértékes szedéshez.