Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András: A biomassza felhasználása (2002)
6. Energetikai lehetőségek
tása és országos hálózatba táplálása jelentős többletberuházással (távfűtő-hálózat, gázmotor, generátor, hálózatfejlesztési hozzájárulás, összességében +20—25%) jár. Ennek az eljárásnak az alkalmazásakor a villamos energia előállításakor képződő hulladékhővel fűtik az erjesztőtartályt. Ilyen módon azonban általában nem lehet a teljes hőmennyiséget az üzemben felhasználni. A fölöslegnek a helyi távfűtésben és melegvízellátásban való értékesítése jelentheti ezen technológiai változat többletnyereségét a gáz tisztításával szemben, további beruházások árán. Modem technológiai váltogat Ebben az esetben préslevegő beadagolásával érhető el — az előző változattól jóval magasabb - 60-65 °C-os erjesztési hőmérséklet az erjesztőtérben. A megtermelt villamos energia egy része (cca. 6%) tehát a kompresszor működtetésével a fermentor fűtésére szolgál. A maradék elektromos áram (cca. 27%) a teljes hulladékhő-mennyiséggel együtt a település távfűtő, illetve elektromos hálózatába juttatható. A magas erjedési hőmérséklet egyúttal a folyamat felgyorsulásával jár. A szokásos erjesztési idő fele alatt befejeződik az alapanyag elgázosítása. A megnövekedett hőmennyiség értékesítése és a kompresszorok beszerzése az előző változathoz képest többletköltségként jelentkezik. Ezt felülmúlja azonban az, hogy a gyorsabb erjedés miatt kisebb méretű erjesztőblokkal is elérhető ugyanaz az éves kapacitás. Az eljárás az így megtakarítható építészeti (—30%) és gépészeti (—40%) beruházási költségeket is számításba véve a biogáz-előállításhoz képest csak mintegy 10% költségnövekedést okoz. A felsorolt technológiai változatok közül ezzel a módszerrel állítható elő a legnagyobb költség- és eszközarányos jövedelem. Bár a jövedelme és a jövedelmezőségi mutatói az előző eljárással közel azonosak, a jóval kisebb beruházási költség miatt ezen eljárás tűnik jelenleg a legígéretesebbnek. Kombinált technológiai eljárások A tisztított biogáz előállítása után — a gázvezetékbe juttatás helyett — elektromosság is generálható e termékből. Ezen változatok legfontosabb előnye a sokféle végtermék révén az értékesítés biztonságának növelése. Az elérhető gazdasági eredmény azonban ennek ellenére is valamelyest elmarad a legnyereségesebb változatokétól. Viszonylag kis beruházásigénye (4—8 M Ft) és kedvező eszközarányos jövedelme miatt célszerű lehet társítani a virágföld előállítását is az előzőekkel. A legkedvezőbb kombináció ezek közül a villamos áram és virágföld együttes előállítása. Összességében azonban a virágföld korlátozott értékesítési lehetőségei és a jelentős forgóeszközigény (10—12 ezer Ft/t) kérdésessé teszi e módszer használatát. A piac bővülésével, a biogazdálkodás elterjedésével ezen eljárás kiegészítő alkalmazása valószínűleg hazánkban is előtérbe kerül majd. A regionális komplex jellegű biogáztelepek jövedelemtermelő képessége — az előzőekben leírt feltételek megteremtésekor — az éves költségekhez képest igen kedvező, a befektetett források megtérülését viszont csak hosszú távon teszi lehetővé. Éppen ezért a vállalkozói szféra aktív szerepvállalása ezen beruházások finanszírozásában kétséges, viszont települési szinten hosszú távú biztos befektetési lehetőségként 136