Vasa László: A családi gazdálkodás ökonómiája (Budapest, 2011)
4. A családi gazdaságok
lik a tiszta környezetet és a biogazdálkodást, és ezekkel a kormányok nem akarnak szembeszegülni (Lőkös, 1998). Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar mezőgazdaság hányatott fejlődés útján jutott el mai állapotáig, és megérthetjük a magyar családi gazdaságok helyzetének sajátos voltát. Fejlődésük nem lehetett folyamatos, igazából talán még fejlődésről sem beszélhetünk. Valahányszor lehetőség nyűt volna megerősödésükre, valamilyen gazdasági-politikai változás mindig visszavetette őket. A közösségi agrárpolitika fejlődése és a családi gazdaságok funkcióváltása A Közös Agrárpolitika (továbbiakban: KAP) történeti fejlődését tekintve számos irány és struktúraváltáson esett át az elmúlt több mint fél évszázadban. Az Európai Gazdasági Közösség megalakulásakor az egyik legkiemeltebb terület az agrárszektor volt, amit a mezőgazdasági népesség relatíve magas aránya (20-30 százalék) és a mezőgazdasági termékek előállításában vetélytársnak tekintett országokkal (USA, Kanada, Ausztrália) szembeni jelentős hátrány indokolt (Gazdag, 1999). A Római Szerződés, amely 248 szakaszból áll, meghatározza az Európai Gazdasági Közösség céljait, azok megvalósítási módjait és a szervezeti kereteket. A szerződés 39. cikkelye rendelkezik a közös agrárpolitika kialakításáról. Kimondja, hogy be kell vonni a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági termékekkel foglalkozó kereskedelmet a Közös Piacba. Ez az agrárpolitika már a kezdetektől fogva figyelemmel kísérte a világ és Európa gazdasági változásait. Folyamatosan gazdagodott a közös tapasztalatok hasznosításával, már a szerződés aláírását követő évben, 1958-ban a tagországok mezőgazdasági miniszterei konferenciára gyűltek össze Stresában, ahol megegyeztek a közös agrárpolitika részleteiben. Abból indultak ki, hogy a mezőgazdaság a társadalom, a nemzetgazdaság lényeges tényezője. Kimondták, hogy az ár az agrárpiac központi szabályozó eleme, szoros kapcsolat szükséges a birtokszerkezet kialakítása és a piacpolitika között, valamint fokozni kell a családi gazdaságok teljesítményét és versenyképességét. A KAP alapvető célja tehát megalakulásakor az élelmiszer-ellátás, a gazdálkodás körülményeinek javítása, a gazdaságok versenyképességének növelése volt. Céljait a családi gazdaságokban történő termelés közvetlen támogatásával, az agrártermékeket feldolgozó és piacra vivő családi gazdaságok és egyéb vállalkozások szerkezeti modernizálásával 152