Mónus Bertalan (szerk.): A dió integrált és biotermesztésének kézikönyve (Budapest, 2002)
Dr. Gyöngyössy Mátyás: A dió biotermesztése
• Néhány kivételtől eltekintve korlátozzák a hasznos élő szervezetek szaporodását, de legtöbbjük el is pusztítja azokat. Pl. katicabogarak, zengőlegyek, fátyolkák, ragadozó atkák stb. • A nehezen lebomló, gyakran vízben oldhatatlan növényvédő szerek az állatok, és az ember szervezetébe kerülnek az elfogyasztott növényi részekkel, és mérgezik azt. • A talajra jutva, majd a talajba bemosódva mérgezik a mezőgazdasági szempontból rendkívül fontos élővilágot. • Bejutnak a talajvízbe, felszíni vizekbe, a levegőt globálisan szennyezik, mérgezik a környezetet. • Nem ismerjük eléggé a hatásukat, de a tapasztalat az, hogy nagy részüket rövidebb-hosszabb idő után veszélyességük, nagyfokú környezetpusztításuk vagy az emberre gyakorolt káros hatásuk miatt ki kell vonni a forgalomból. Sűrűn végzett programszerű vegyszeres védelemben a tartós hatású felszívódó szereket az eső által le nem mosható, kontaktszereket alkalmazzák legszívesebben az ipari jellegű termesztésnél. így biztosan mérgezik a terményt fogyasztó embert is. Az ipari jellegű mezőgazdasági termék meghatározó területei a műtrágyázás, a gyomirtó és növényvédő szerek túlzó használata, de egyéb jelentős jellemzői is vannak. A természetet legyőzni akaró ember nem alkalmazkodik, nem keresi az összhangot a termesztett kultúrnövénnyel az adott környezet között. így lehet szükség a: • folyamatos öntözésre, ami ronthatja a talajminőséget, • folyamatos, nagy mennyiségű tápanyag-utánpótlásra a gyenge gyökérzet miatt, • egyre erősebb támrendszer építésére az alkalmazkodásra képtelen, de nagy termést hozó növényfajok, -fajták megtartására, • rendszeres mikroelempótlásra a szerves trágya mellőzése miatt, • árnyékolásra, fűtésre, mesterséges megvilágításra, párásításra a környezetre nem illő növény termesztése esetén, • fagykár mérséklésére, • a talaj ásványi anyagainak mesterséges pótlására. Ezek között természetesen vannak olyanok, amelyek nem rontják az élelmiszert jelentő termékek minőségét, ezért elfogadhatók, „csak” a termelés ráfordításait növelik nem mindig indokoltan. Ökológiai illeh’e biogazdálkodás Az ökológiai gazdálkodásnak, a biotermesztésnek van ugyan technológiája, de az egyértelműen nem írható le, mert azt a helyi éghajlati viszonyok, az időjárás (szél, csapadék, hő) a változó domborzat, a talajminőség és minden külső természeti és mesterséges tényező befolyásolja. A termesztőnek természetesen a közgazdasági szempontok sem mellékesek, sőt egyre inkább elsődlegesek. A helyi, egyedi döntések nélkülözhetetlenek, amelyek rendre módosítanák a közreadott termesztési technológiát. 124