Ángyán József - Menyhért Zoltán: Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás (Budapest, 2004)
2. Válaszúton a mezőgazdaság és a vidék
59. táblázat. Két kiemelt növényfaj jövedelmezőségének összehasonlítása 1992-2001 időszak átlagadatai alapján Ökológiai Mezőgazdaság Alapítvány, Hantos-Kishantos Mezőfalvi Mg. Rt., Mezőfalva (Schönberger, 1996; Varga, 2002 és Ács Sándomé adatai nyomán) Megnevezés Napraforgó Őszi búza Átlagos arány, % biológiai iparszerűbiológiai iparszerű bio/iparszerű 1. Értékesítési ár (Ft/t) 38 685 35 911 29 537 24 028 113,8 2. Hozam (t/ha) 1,72 2,25 4,03 5,19 77,3 3. Termelési érték (Ft/ha) 66 538 80 800 119 031 124 705 90,3 4. Közv. termelési költség (Ft/ha)51 052 67 584 55 057 84 317 69,9 5. Jövedelem (Ft/ha) (3-4) 15 486 13 216 63 974 40 388 148,2 6. Jövedelemráta (%) [(5/4)* 100]30,3 19,6 116,2 47,9 212,0 (59. táblázat 6. sora). A számítás során a jövedelmet a közvetlen költségekhez viszonyítottuk. Ez a jövedelmezőséget ugyan kedvezőbbnek mutatja, mintha a teljes termelési költség lenne a viszonyítás alapja, de a kétféle termesztési mód eredményeinek az összehasonlítására ez tűnik a legjobb mutatónak. A táblázatban foglalt adatok alapján a biológiai termesztés jövedelmezősége a vizsgált mindkét növény esetében meghaladta az iparszerű termesztésűekét. Az iparszerű gazdálkodással elért 19,6-47,9% közti jövedelemrátával szemben ez az érték a biológiai gazdálkodásban 30,3-116,2% között alakul, vagyis a 100 Ft közvetlen termelési költségre jutó jövedelem a biogazdálkodásban több mint kétszerese (212%-a) volt az iparszerű gazdálkodásban elért eredménynek. * * * Összegzésképpen a környezet- és tájgazdálkodás, az alkalmazkodó növénytermesztés különböző rendszereinek kidolgozása és elterjesztése Magyarországon ökonómiai, piaci és ökológiai, környezeti szempontból egyaránt rentábilis vállalkozásnak ígérkezik, és hosszú távon megteremtheti a gazdálkodás és a helyi társadalom, valamint a környezet egyensúlyát, a környezettel való ésszerű gazdálkodás lehetőségét. A helyes fejlődési alternatíva kiválasztásához segítséget Kreybig Lajos (1956) érvelése is adhat. Gondolatmenete egyre inkább a mához, a ma gazdálkodóihoz szól, ezért hosszabban idézzük: „...Az agrotechnika lényegileg alapvető feladata a talajok termőképességének biztosítása és fokozása. E feladat céljaként sokan a nagy terméseket látják, és nem veszik tekintetbe, hogy okszerűtlen agrotechnikai eljárásokkal esetleg tudunk nagy terméseket elérni, de ezzel egyidejűleg a talajok termőképességét nagymértékben csökkenthetjük is, míg a valóban megfelelő agrotechnikával nemcsak a nagy terméseket biztosítjuk, hanem a talajok termőképességét is állandóan fokozzuk. A növénytermesztés okszerű szemezésének első feladata a helyi adottságoknak, viszonyoknak és lehetőségeknek megfelelő vetésterv elkészítése: a termesztendő növények okszerű megválasztása, optimális arányuknak megállapítása... Ezután már módunkban van azokat az okszerű vetésforgó szellemének és a természeti törvényszerűségeknek megfelelően az egyes táblákra elosztani... Az okszerű agrotechnikai módok megállapításánál ...ismernünk kell talajaink hő- és vízgazdálkodását, kémiai tulajdonságait, 109