Ángyán József - Menyhért Zoltán: Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás (Budapest, 2004)
9. Mellékletek
ELNÖK: Minden jel szerint Tar Ferenc főosztályvezető úr a főszereplő. Rendkívül i nagyszámú kérdést kapott. Arra kérném főosztályvezető urat, hogy lehetőleg tematizáltan, csoportosítottan szíveskedjék ezekre válaszolni. Már most mondanám a kér) dezőknek, hogy ha valaki nem kapott kielégítő választ, akkor kezdeményezni fogjuk, hogy megfelelő, akár írásbeli választ is kapjon. Az időkorlátokra való tekintettel ; azonban kérem, legyenek majd figyelemmel arra, hogy a válaszok terjedelme behaí tárolt. Megadom a szót Tar Ferenc főosztályvezető úrnak. г a) Tar Ferenc válaszai l Köszönöm szépen, elnök úr. Ahogy elnök úr említette, számos kérdés érkezett ebben > a tárgykörben hozzám. Ez nyilvánvalóan mutatja a téma iránti érdeklődést is. Vannak ) olyan kérdések, amelyekre nem itt adnék közvetlen választ, hanem részben írásos vá- I laszt készítettem, mert nagyon részletes, több alpontból álló kérdés érkezett, ill. van ) olyan kérdés is, amely operatív, napi, személyes jellegű ügyet érint, és ezt a program lezárását követően az előtérben az illető úrnak, Koroknai úrra gondolok, nagyon szír vesen megválaszolom. Elnök úrnak mondom, hogy nagyon nem tudok csoportosíta- I ni, minden erőfeszítést megtettem, de körülbelül három kérdés az, amit össze tudok r vonni, a többi sajnos eléggé eltérő területről érkezett. A biotermesztéssel kapcsolatosan két kérdés érkezett. Hajdú Mihály úr a bioter- i mesztés kilátásairól, jövőjéről és az agrárpolitikában, ill. növénytermesztésben való i integráltságáról kérdezett. Egy másik kérdés érkezett a biotermékek, különösen a I biotej versenyképességével kapcsolatban. Erről hadd mondjam el, hogy ahogy az ed) digiekben is, már az agrár-környezetgazdálkodási támogatások egyik kiemelt célterü[ lete volt az ökogazdálkodás, a biogazdálkodás. Ezen belül mind az átállási időszakf ban, mind pedig az átállást követő időszakban területi támogatást biztosítottunk. Az i eddigiekben elsődlegesen a növénytermesztésnek, 2004-től a Nemzeti Vidékfejleszf tési Tervben pedig mind a növénytermesztési ágazaton belül szereplő összes ágazatnak, szántóföldi növényeknek, zöldségnek, gyepgazdálkodásnak, gyümölcstermesztésnek, ill. az állattenyésztésnek is ugyanolyan céltámogatási rendszere fog működni. Az eddigiekhez képest a támogatási mértékek bővülni fognak, tehát nagyobb fajlagos támogatásokkal lehet számolni, természetszerűleg figyelembe kell venni azokat a szabályokat, amelyeket az Európai Unió támaszt. Ezeknek a támogatásoknak a kiszámításánál a jövedelemvesztési, költségnövekedési és ösztönöző támogatási lehetőségeket egyaránt vegyük figyelembe. Általánosan szólva úgy gondolom, hogy a biogazdálkodás, illetőleg az ökológiai gazdálkodás, az ökológiai termékek előállítása a környezetgazdálkodásban a továbbiakban is nagyon jelentős szegmens lesz. Különböző stratégiai prognózisok láttak napvilágot az Európai Unióban, ahol 10 százalékos nagyságrendben határozták meg azt a mértéket, amelyen belül az ökológiai gazdálkodás a teljes agrártermelést tekintve kiterjedhet. Úgy gondolom, hogy Magyarországon ez a 10 százalékos kiterjedés reális lehetőség. A mostani fejlettségszintet, a mostani helyzetet és az előttünk álló néhány év fejlesztési lehetőségeit tekintve ezt a 10 százalékos nagyságrendet körülbelül 2008-2009-re elérhetőnek tartom. Ennek azt követően korlátái lesznek, behatárolt a további növekedése, hiszen az a fizetőképes kereslet, amely jelenleg Magyarországon belföldi piacon alig, külföldön inkább megvan, vélhetően be fog szűkülni, ill. ennek a korlátáit fogja jelenteni. 547