Ángyán József - Menyhért Zoltán: Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás (Budapest, 2004)
2. Válaszúton a mezőgazdaság és a vidék
„Értelmesnek” csak azok a rendszerek tekinthetők, ahol egységnyi pótlólagos ráfordítással még legalább egységnyi hozamnövekedés érhető el, vagyis a „marginális hatékonyság” nagyobb mint 1. Ez az iparszerű rendszerek többségénél energetikai szempontból már egyáltalán nem teljesül (43. táblázat). 43. táblázat. Különböző termelési rendszerek energiamérlege (Ángyán-Menyhért, 1997) Energia MJ/ha/év Arány 2/1 Marginális A vizsgált egység és jellemzője/forrás bevitel 1 fosszilis % kihozatal 2 hatékonyság MJ/MJ ** 1. Uj-Guinea (erdős hegyoldal, naturális gazdálkodás)1 103 0 1460 14,2 14,05 2, Dél-Anglia (Wiltshire, farm az 1800-as évek elején)1 586 2 7390 12,6 12,28 3, Jáva (Polinézia, 1970-es évek, kezdeti technikai fejlődés)1 1079 54 14760 13,6 11,07 4, Dél-India (1955, farm, „zöld forradalom”, kezdete)1 3255 58 42280 13,0 7,01 5, Dél-India (azonos terület, 1975)1 6878 77 66460 9,7 3,47 6, Franciaország (biogazdálkodás)2 8160 * 51500 6,3 2,95 7, Németország (biogazdálkodás)2 10741 * 66986 6,2 2,24 8, Németország (integrált gazdálkodás)2 11882 * 63360 5,3 1,92 9, Franciaország (integrált gazdálkodás)2 16658 * 59000 3,6 1,25 10, Franciaország (iparszerű gazdálkodás)2 21388 * 62000 2,9 0,88 11, Németország (iparszerű gazdálkodás)2 21498 * 83710 3,9 0,87 12, Dél-Anglia (Wiltshire, farm az 1970-es években)1 21870 99 44890 2,1 0,85 Megjegyzés: * = A forrás ezt az adatot nem közli. ** = Egységnyi energiaráfordítás-növelésre jutó energiahozam Forrás: 1 Bayliss-Smith, 1982 2 Lünzer, 1981 A különböző gazdálkodási rendszerek energetikai hatékonysága rendkívül eltérő. Annak tudatában tehát, hogy a fosszilis energiahordozók ára - véges mennyiségük következtében - az idő előrehaladtával kiszámítható módon, exponenciálisan növekedni fog, az a gazdálkodási rendszer, amely csökkenő hatékonyság mellett a ráfordítások növelésén alapul, törvényszerűen ellehetetlenül, nemcsak környezeti szempontból, hanem gazdasági oldalról is tarthatatlanná válik. Ráadásul az ilyen rendszer mesterséges, fosszilis energiával helyettesíti az élő munkát, kiszorítja az embert, elveszi a vidéki népesség megélhetési lehetőségét, és így piacszerzési, eladási, profitszerzési érdekközösségben lévő műtrágyát, növényvédő szert, gépet, GMO-t gyártó, beszállító országok munkanélküliségét importálja Magyarországra. Jó példa erre a 44. táblázatban összefoglalt adatsor, mely az amerikai kukoricatermesztés példáján szemlélteti ezt a folyamatot. Ez az adatsor - attól függően, hogy a hatékonyság mely dimenzióit tekintjük - teljesen eltérő értékelést kaphat. Ha az adatokat egydimenziós közelítésben, az „élőmunka hatékonysága” szempontjából vizsgáljuk, akkor igen elégedettek lehetünk, hiszen 90 év alatt az 1 tonna termés előállításához szükséges emberi munka, helyben hozzáadott emberi érték az 1/50-ed részére, a területegységre jutó emberi 88