Dr. Terbe István – Dr. Ombódi Attila (szerk.): Zöldségfélék trágyázása és öntözése (Budapest, 2019)
8. Ökológiai tápanyag-utánpótlás a zöldségtermesztésben (Kaponyás Ilona)
273 A biotermesztéshez felhasználható anyagok listája a NÉBIH honlapján található, amely az ún. pozitív lista. 8.2. Az ökológiai gazdálkodás alapelvei A termesztésnek a biológiai termesztésben elfogadott elvek szerint kell történnie: • a környezet megóvása; • méltányosság; • gondosság; • egészség. Az elődleges korlátozások növénytermesztési szempontból: • géntechnológia által módosított szervezetek és ezek származékai nem használhatók; • nem használható technológia az ionizáló sugárzás vagy az általa módosított termék; • tilos a talajnélküli gazdálkodás; • ökológiai állattartást csak termőfölddel rendelkező személy végezhet, csak ökológiai gazdálkodásból származó szerves trágya használható fel, vagy ha extenzív tartásból származik; • párhuzamos gazdálkodás esetén a művelőeszközöket külön kell választani, elsősorban a növényvédelem és tápanyag-kijuttató gépeket, hogy ne lépjen fel szennyezés; • iparszerű állattartás (rácspadozat, ketrec, kötött tartás) tilos, és nem megengedett az ily módon tartott állatok trágyájának használata sem; • tilos a mesterséges, iparilag, szintetikusan előállított termékek (műtrágya, szintetikus növényvédő szer stb.) használata, valamint olyan anyagok falhasználása, amelyek nem szerepelnek a rendeletek listájában. A biológiai termelésre történő átállás ideje a bejelentéstől számított 3 év. Ezen időn belül a megadott követelmények szerint kell folytatni a gazdálkodást. Az ökológiai minősítéssel rendelkező áruk előállításához a tanúsító szerv által meghatározott dokumentációk pontos vezetése kötelező! 8.3. Az ökológiai tápanyag-utánpótlás alapjai A tápanyagpótlás alapjai nemcsak a termékekről szól, hanem az agrotechnika és a talajművelés összhangjáról. A konvencionális zöldségtermesztésben is meghatározó tényező a talajművelés. Az ökológiai és a konvencionális termesztés során fontos a talajok védelme, mivel a talaj csak részben megújuló rendszer. Fontos a talajműveléssel a talajpusztulás megakadályozása, a talaj tápanyag-szolgáltató képességének megőrzése, javítása, valamint a talajélet fokozása. A biológiai zöldségtermesztésben és a konvencionális termesztésben ne a különbséget keressük, hanem a hasonlóságot annak érdekében, hogy minél többen alkalmazzák a gyakorlatban a fejezetben megtalálható természetes anyagokat és termesztéstechnológiai elemeket! Az öko- és a konvencionális termesztés összehasonlításakor fontos tudni, hogy a technológiai fegyelem betartásával ma már sem mennyiségileg, sem minőségileg nem térnek el a hozamok. Az okszerűen alkalmazott termesztéstechnológiai elemeket komplexen kell használnunk, amelyeket egyre inkább használnak a konvencionális termesztésben is, gondolunk