Eck Júlia: Dráma- és színházismeret az oktatásban. Oktatási segédlet (Budapest, 2020)
Feladatok a közoktatásban - 4. Irodalom - játékok és drámajátékok az irodalomoktatásban - 4.1 Líra - 4.1.3 Sziveri János: A Kos jegyében - vers és költő
Feladatok a közoktatásban íróként dolgozott, majd 1980 és 83 között az Új Symposion című irodalmi lap főszerkesztője lett, de politikai okokból hamarosan menesztették. 1985-ben a Szabadkai Népszínház dramaturgjaként dolgozott. Bizonytalan körülmények között, rossz anyagi helyzetben élt, majd súlyos betegségét kezeltetni átköltözött Budapestre, és itt is halt meg. Önéletrajzában ezt írja: „Tájélményem kizárólag a Bánság, szikes, agyagos sík, a Bega folyó, és gyermekkorom gyöngyszeme - Lukácsfalva, Vajdaság legnagyobb halastavával s nagyapám gyönyörű gyümölcsösével. Ha időnként visszamegyek oda, alig is találok már valamit az egykori szépből, nem maradt egyéb, csak a szikes, agyagos sík, és néhány emléktöredék a fejemben” (Hei NERMANN, 2004). Verseit sokszor maga szavalta. „Önreflexív alkotói közléseiben (...) folyamatosan ott van a megfelelő, még adekvátabb megnyilatkozási mód keresése, illetve annak regisztrálása, hogy az, ami létrejön, kevesebb, hiányosabb, csonkább, elégtelenebb, mint az alkotásra indító késztetés. Mintha egy ilyen típusú elégedetlenséggel függene össze verseinek az előadása is.” (Ladányi, 2014) Ladányi István szerkesztésében 2014-ben Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által kiadott Pásztorai című versválogatása mellékleteként megjelent egy CD is, melyen saját verseit Sziveri János tolmácsolja. Az ezen található felvételt használjuk majd a foglalkozáson. Bábel című kötetét még a költő szerkeszti, de már csak halála után jelenik meg, 1990-ben. Ennek a kötetnek első verse A Kos jegyében. 37 A testi szenvedés, a halállal való szembenézés és a számvetés költői hangja leegyszerűsödik, mégis megtartja humorát, iróniáját, játékosságát. A romlással, a széteséssel, a pusztulással a kései József Attila, illetve Radnóti Miklós költészetére emlékeztető módon a formafegyelem harmóniáját szegezi szembe - menedékként (Thomka, 1991). Sziveri költészete biztosan ismeretlen a középiskolások többségének. Ezért a versen keresztül a művész megismerése, megéreztetése is feladatunk a továbbiakban. Először egy rövid Sziveri-verset, Vers 38 címmel olvasók fel vetítek ki a résztvevőknek. A kérdésem csak ennyi: Milyen? A csoport egyéni, szabad asszociációit osztja meg egymással a vers kapcsán. Ezután Sziveri önéletrajzát hívjuk segítségül, írásából kiemeltem négy mondatot - mindegyik megfogalmazásnak egy költői kép az alapja. („Vadidegen testek csapódnak be életünkbe, és eltűnnek hirtelen, de úgy, hogy még véletlenül se mondhassuk, nyomtalanul!”, „Az ottani kultúra kellős közepéből zuhantam a margóra.”, „S történik mindez egy olyas vidéken, ahol mint ve 37 http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/93/heinermann.html 38 http://adattar.wmmi.org/cikkek/10167/hid_1972_10_08_szivek.pdf