Nagy Adrián - Nábrádi András (szerk.): Farmgazdálkodás (Budapest, 2011)
8. Kormosné Koch Krisztina: Az ökológiai gazdálkodás Magyarországon
tételek előírása nélkül is el lehet kezdeni az ökológiai gazdálkodást. Továbbá olyan növényi kultúrák és állatfajok vonhatók be a termelésbe, amelyek az adott térségben kiválóan termeszthetők, vagy tenyészthetők. Magyarországon, az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás 1988-tól kezdve, igen intenzív fejlődésen ment keresztül, egészen 2001-ig. Ez alatt az időszak alatt mintegy 1000 hektárról 79 ezer hektárra nőtt a területi mérete hazánkban. 2001-ben azonban a fejlődés üteme megtört (8.1. ábra), 2005-2007 között pedig - a környező országokhoz képest egyedülállóan csökkent az ökogazdálkodás területe és a gazdaságok száma (SOLTI, 2011). A 2006-2008 közötti három évben az ökogazdálkodás területe 122 270-122 817 hektár között változott úgy, hogy az egyes években a változás maximum alig több mint fél ezer hektár volt. 2009-ben jelentős, 11%-os növekedés történt a területi méretben, de a tendencia nem mutatkozott tartósnak, 2010-ben már újra több mint 15 ezer hektárral csökkent az ökoterület (SOLTI, 2011). 2010-ben összességében mezőgazdasági területünk 2,1%-án, azaz mintegy 130 000 hektár területen folyt ellenőrzött ökológiai gazdálkodás Magyarországon, közel 2100 vállalkozás tevékenységeként. 8.1. ábra. Ellenőrzött, ökológiai gazdálkodásba vont mezőgazdasági terület mérete (ha) Forrás: Sárközy Péter Alapítvány adatai (2011) alapján saját szerkesztés A művelési ágak tekintetében, EU-hoz hasonlóan, Magyarországon is a gyepterületek dominálnak, mely elsősorban azzal magyarázható, hogy a gyepterületek ökológiai gazdálkodásba való átállítása nem igényel jelentős változtatást az elterjedt extenzív gyepápoláshoz képest. Ugyancsak kiemelkedő az ökológiai gazdálkodáson belül a szántóföldi növénytermesztés aránya is. Ennek elsődleges oka, hogy még mindig jelentős a szántóföldi növények iránti nyugat-európai kereslet, valamint az, hogy az ültetvényekhez képesti relatíve alacsonyabb a termelési kockázat. A szántóföldi növénytermesztésen belül a gabonafélék termesztése a legjellemzőbb, amely leginkább a már említett exportpiaci lehetőségekkel magyarázható. A gabonaféléken belül az őszi és a tönkölybúza termesztése elsődleges, valamint a kukorica számottevő. A szántóterületeken tömegtakarmány, valamint ipari növények termesztése folyik még kiterjedten. Az utóbbiak közül a napraforgó vetésterülete jelentős, mely szintén a kiemelkedő nyugat-európai keresletnek köszönhető. 163