Nagy Adrián - Nábrádi András (szerk.): Farmgazdálkodás (Budapest, 2011)

8. Kormosné Koch Krisztina: Az ökológiai gazdálkodás Magyarországon

8. Az ökológiai gazdálkodás Magyarországon (Kormomé Koch Krisztina) 8.1. Az ökológiai gazdálkodás fogalma, alapelvei Ökológiai gazdálkodáson a szintetikus műtrágya és növényvédő szer nélküli, a természetes biológiai ciklusokon, szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen alapuló gazdálkodási formát értjük (ABAINÉ HAMAR et al., 2001). E termelési mód szemléletének központjában a természet megóvása, az ember és környezete közti összhang megőrzése, helyreállítása áll. Több mint tízezer év gyakorlati tapasztalataira és korunk tudományának eredményeire épül. Mellőzi a környezetünkre és egészségünkre veszélyes anyagokat, technológiákat. Célja, hogy környezetünket védve állítson elő egészséges, ízletes és beltartalmilag értékes élelmiszert (SOLTI, 2002). Mindezek alapján, a mezőgazdasági termelésen belül az ellenőrzött biogazdálkodás lénye­gesen eltér a hagyományos, intenzív termelés- és termesztéstechnológiai módszerektől. Az ökológiai termelés legfőbb alapelvei a következők: • olyan zárt rendszer kialakítása, amely helyi forrásokat használ, regionális és nemzetgaz­dasági viszonylatban egyaránt minimálisra csökkenti a külső forrásból származó inpu­tot, továbbá a veszteségeket; • a talajok hosszú távú termékenységének fenntartása, a biológiai aktivitás, a szerves­­anyag-tartalom megőrzése; • a mezőgazdasági tevékenységgel járó szennyezések (az erózió, a tápanyag-, illetve növényvédőszer-kimosódás) kiküszöbölése természetes eljárások révén; • a tenyészállatok faji és egyedi élettani igényeinek maximális kielégítése, lehetőleg hely­ben termesztett, emberi élelmezésre nem használatos terményekre alapozva; • a mezőgazdasági termelők és családjuk jó megélhetésének biztosítása, életminőségük javítása; • a még többé-kevésbé érintetlen, nem mezőgazdasági élőhelyek, a vidéki környezet meg­őrzése; • a biodiverzitás megőrzése (OSZOLI, 2002a). Ezen alapelvek biztosítják, hogy az ökológiai gazdálkodás környezeti és gazdasági szem­pontból egyaránt fenntartható gazdálkodási mód. Az alapelvelvek ugyanis lényegileg meg­egyeznek a fenntartható gazdálkodási rendszerek jellemzőivel (SOLTI, 2002). Mindezek eredményeként e gazdálkodási mód végső célja, hogy környezetünket védve állítson elő egészséges, ízletes és beltartalmilag értékes élelmiszert. 8.2. Az ökológiai gazdálkodás helyzete Magyarországon Az ökológiai gazdálkodás a világ több mint százhúsz országában van jelen, 2010-ben már több mint 35 millió hektár területen. Európa 41 államában, 2010 év végén mintegy 10 millió hektár területi mérettel jellemezhető e gazdálkodási mód. Az elmúlt évtizedben különösen az Európai Unióban fejlődött dinamikusan: tíz év alatt 1,9 millió hektárról mintegy 8 millió hek­tárra nőtt az ellenőrzött terület nagysága (SOLTI, 2011). Hazánk a biogazdálkodás területén viszonylag jó helyzetben van, mivel a természeti egyensúlyok még nem bomlottak fel telje­sen. Nagy előnyt jelent, hogy számos olyan érintetlen földterület található, ahol külön a fel­162

Next