Nagy Adrián - Nábrádi András (szerk.): Farmgazdálkodás (Budapest, 2011)
9. Szabó Bernadett: Falusi turizmus, mint mezőzgazdasághoz kapcsolható alternatív jövedelemszerzési lehetőség
9. Falusi turizmus, mint mezőgazdasághoz kapcsolható alternatív jövedelemszerzési lehetőség (Szabó Bernadett) A vidék gazdasági bázisának erősítése, diverzifikálása a mezőgazdaság fejlesztésével önmagában nem elegendő. Helyi erőforrásokat hasznosító tevékenységek fejlesztésére is szükség van a tevékenység diverzifikálásával, sokszínűvé tételével. A „több lábon állás” megvalósítása, tájjellegű termékspecifikumok előállítása, feldolgozása, értékesítése, a mezőgazdaság és az idegenforgalom összekapcsolása a mezőgazdaság népességeltartó-erejének a fokozódását segíthetik elő. Megakadályozható továbbá a vidéki termelők - a mezőgazdaság gyenge jövedelemtermelő képessége miatti - elvándorlása a képződő munkahelyek és a kiegészítő jövedelemszerzés által. Ez utóbbi hozzájárulhat - közvetve - érzékeny természeti területeken az extenzív gazdálkodás lehetőségének megteremtéséhez és lehetőség nyílhat a falusi és vidéki életforma fenntartására és megőrzésére is. 9.1. A falusi turizmus helyzete A mezőgazdaság a vidéki területek életében, a vidékfejlesztésben jelentős funkciókat töltött és tölt be ma is. A mezőgazdaság népességmegtartó ereje azonban jelentősen csökkent, mely megmutatkozik a mezőgazdasági foglalkoztatottak létszámának csökkenésében és a mezőgazdasági jövedelmek visszaesésében. Szükségessé vált a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmének kiegészítése, mely megvalósulhat biogazdálkodás, gyógynövénytermesztés keretében, hungarikumok, kisállatok, kézművesipari termékek előállításával, és ezekhez kapcsolódóan akár falusi vendéglátással is. 9.1.1. Fogalmi lehatárolás A jelenlegi lehatárolás alapján a falusi vendéglátói tevékenység továbbra is a nem kiemelt gyógy- és üdülőkörzetekre jellemző. A legutóbbi, falusi szálláshelyekre is vonatkozó jogi szabályozás (239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről) azonban korlátozza a falusi szállásadásra alkalmas települések körét, miszerint e tevékenység 5000 fő alatti településeken, illetve 100 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű területeken folyhat, kiszorítva a lehatárolásból olyan településeket, melyek környezete, hagyománya megfelelne a falusi vendéglátás követelményeinek. A kormányrendelet előírja, hogy a szállásadás mellett a vidéki életforma, a falusi szokások és a mezőgazdasági tradíciók komplex módon kerüljenek bemutatásra, az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal - étkeztetéssel, programkínálattal - együtt. A falusi szálláshelyek maximum 8 szobával vagy 16 ággyal rendelkezhetnek. A kormányrendelet már nem különbözteti meg a magánszállásadói (falusi és fizetővendéglátó szállásadás) és a kereskedelmi szállásadást, jogilag megszűnik a falusi vendéglátás fogalma, helyette szálláshely-szolgáltatóként, vagy fizető-vendéglátóként tartják nyilván ezentúl a szállásadókat. Ennek ellenére - a megkülönböztetés miatt - a falusi vendéglátás és falusi vendéglátó fogalmakat továbbra is használom az értekezésben. 170