Kapronczai István: Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatában (Budapest, 2007)
6. Az agrárstatisztika
rendelkező szervezetekre. A jogi személyiségű, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek összeírása független volt az ágazati besorolásuktól, azaz az összeírás minden mezőgazdasági tevékenységet folytató szervezetet érintett. A természetes személyek esetében az összeírás alapegységeként a háztartás került meghatározásra. A háztartások körét illetően összeírták azokat, amelyek lakóhelyén az állattartás engedélyezett, valamint azokat, ahol ugyan az állattartás nem engedélyezett, de a háztartás olyan mezőgazdasági hasznosítású földterülettel rendelkezik, amely ténylegesen művelt. A teljes körű összeírás programjába tartoztak a gazdaság (háztartás) azonosító adatai (a gazdálkodó neve, címe, a gazdaság azonosító adatai), a gazdasághoz tartozó személyek adatai (személyek száma, neme, kora, gazdasági aktivitása, a foglalkoztatott „idegen” munkaerő létszáma, tevékenysége), a gazdaság használatában levő földterület mérete művelési ágak szerint, a használat jogcíme, valamint a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenység. A növénytermelési reprezentatív felvételek főbb témakörei közé a szántóföldi és kertészeti növénytermelés vetésszerkezete, termésmennyisége növényfajonként, a gyümölcs- és szőlőültetvények (borszőlő és étkezési szőlő) területe, gyümölcsfák száma fajonként, bogyós gyümölcsű ültetvények területe, termésmennyisége, az üvegházi, fólia alatti termelés jellemzői (terület, termésmennyiség), a főbb agrotechnikai jellemzők (talajerő-gazdálkodás, növényvédelem, öntözés, biogazdálkodás) tartoztak. Az állatállomány, állati termék termelés mintavételes felvételének főbb témái voltak: az állatállomány faj, fajta, kor és ivar szerint, tenyésztési adatok (szaporulat, állományváltozás), az állattenyésztési termékek termelésének mennyisége, valamint a tartási, gondozási technológia. A mezőgazdasági gép-, épület- és eszközállományra vonatkozóan a reprezentatív felmérés során a gépek, épületek és eszközök legfontosabb műszaki paramétereit mérték fel. Az ÁMÖ kielégítette az EU-követelményeket, de az unió által megkövetelt két-háromévenkénti gazdaságszerkezeti felvételeknek hazánkban nem volt gyakorlata. Az EU gazdaságszerkezeti felvételeket a mezőgazdasági statisztikai információs rendszer (adatgyűjtési rendszer) szerves részévé kellett tennünk, hogy a gazdaságok szerkezetére vonatkozó rendkívül részletes EU információs igényeket elő tudjuk állítani. Magyarország a 2003. évi Gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ 2003) EU-konform végrehajtásával csatlakozott a rendszerhez. Ennek során már érvényesítettük az 1996/2467 európa tanácsi rendelet előírásait. Ugyancsak ennek a rendeletnek az előírásai alapján hajtotta végre a KSH 2005 novemberében a GSZÖ 2005-t. A gazdaságszerkezeti összeírások - ellentétben az ÁMÖ-vei - nem teljes körűek. Ezért a GSZŐ sikeres végrehajtásának legfontosabb feltétele az adatszolgáltató gazdaságok megfelelő kiválasztása. A kiválasztás alapját mindkét esetben az ÁMÖ 2000 keretében összeírt 8400 gazdasági szervezet és 960 ezer egyéni gazdaság képezte. Közülük a gazdasági szervezetek kijelölése teljes körűen történt, figyelembe véve az időközben bekövetkezett - a regiszterben vezetett - változásokat. Az egyéni gazdaságok megfigyelése az ÁMÖ 2000 véletlenszerűen kijelölt gazdaságain alapult. 71