Kárpáti László (szerk.): Soproni Tájvédelmi Körzet. Monografikus tanulmányok a Soproni-hegység természeti és kulturális értékeiről (Budapest, 2019)
A tájvédelmi körzet állatvilága - Gerincesek - A hegység és peremterületeinek madarai (Mogyorósi Sándor)
202 Laridae Szerecsensirály – Larus melanocephalus Temminck, 1820: Rendkívül ritka kóborló faj. Kettő megfi gyelési adata van. A közeli szeméttelepen táplálkoznak, onnan járnak át inni, fürdeni a Gida-pataki tóhoz. A Fertőnél alkalmanként fészkel. Dankasirály – Larus ridibundus Linnaeus, 1766: Rendszerint a terület felett átrepülők kerülnek szem elé. Ritkán itt táplálkoznak. A vizsgálati terület DK-i peremén, ahol a közeli szeméttelepről berepülnek csapatai, illetve amióta a Gida-pataki tó elkészült, rendszeresen oda járnak inni, fürdeni. A Fertőnél költ. Viharsirály – Larus canus Linnaeus, 1758: Rendkívül ritka kóborló faj. A közeli szeméttelepről jár nak át inni, fürdeni a Gida-pataki tóhoz. Az itt megjelenők a Fertőről származhatnak, ahol rendszeres átvonuló és áttelelő. Sárgalábú sirály – Larus michahellis J.F. Naumann, 1840: Rendkívül ritka kóborló faj. A közeli szeméttelepről járnak át inni, fürdeni a Gida-pataki tóhoz, valószínűleg gyakrabban, mint ahányszor távcső elé került. Az itt megjelenők a Fertőről érkezhetnek, ahol alkalmi költőfaj. Sternidae Kormos szerkő – Chlidonias niger (Linnaeus, 1758): Rendkívül ritka kóborló faj. Egy megfigyelési adata van. A közeli Fertőnél alkalmi költőfaj és rendszeres átvonuló. Columbidae Kék galamb – Columba oenas Linnaeus, 1758: Rendszerint idősebb bükktörzsekben fészkel, fekete harkályok által vésett odúkban. Több alkalommal találtam idősebb kocsánytalan tölgyben odúját, ami valószínűleg az idős bükkös fészkelőhelyek mellett a faj további terjedésének záloga lehet. Az elmúlt évtizedben állománya erősödni látszik, a közeli síkvidéki területeken is megjelent költési időben, úgy is, mint fészkelő faj (Mogyorósi 2014). Költőállománya becslésem szerint elérheti az ötven párat. Éven át látható a területen. Örvös galamb – Columba palumbus Linnaeus, 1758: Rendszeres költőfaj. Február második hetétől, október második hetéig látható, de egyre többször látni áttelelő egyedeket, kisebb csapatokat is. Az elmúlt alig tíz évben a városi parkokban, lakótelepeken is feltűnt (Erzsébet-kert, József Attila-lakótelep). Balkáni gerle – Streptopelia decaocto (Frivaldszky, 1838): Görbehalomban csak alkalmanként, Sopronban, Brennbergbányán, Ágfalván, Harkán költ, télen is ott látható. A Lövérek kertjeiben is fészkel, keményebb teleken a madáretetőre is rájár. Jellemzően lakott helyek közelében, máshol ritkán. Vadgerle – Streptopelia turtur (Linnaeus,1758): Közepesen gyakorinak mondható, de rendszeres költőfaj. Április harmadik hetében érkeznek és augusztus közepéig láthatók. Erdőfelújításokban, erdőszegélyekben fészkel. Cuculidae Kakukk – Cuculus canorus Linnaeus, 1758: Szórványos, de rendszeres költőfaj. Április első hetétől már megjelenik és júliustól már nem látható a területen. Tytonidae Gyöngybagoly – Tyto alba (Scopoli, 1769): „A sopronbánfalvi, hegyi templom tornyában költ évek óta 1 pár” Kárpáti (1981). Strigidae Füleskuvik – Otus scops (Linnaeus, 1758): Alkalmilag előfordul, de költése nem bizonyított. Az Arbe szen az utóbbi kilenc évben nem mutatkozott. A hegység belsejében való előfordulása unikális.