Hartman Mátyás (szerk.): Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában (Budapest, 2002)
Ökológiai gazdálkodás
Az ökológiai gazdálkodás általános alapelvei, amelyek figyelembevétele a gazdálkodás során fontos, az alábbiakban foglalhatók össze. • Tudva azt, hogy a termékeny talaj, a tiszta levegő és víz, az állatok és a növények sokfélesége mennyire fontos és pótolhatatlan, az ökológiai gazdálkodásnak szoros kapcsolatban kell lennie azzal a környezettel, amelyben tevékenykedik. A sokszínű, önmagát szabályozó ökoszisztémába beilleszkedve kell működnie. Törekednie kell a biológiai folyamatok megismerésére, támogatására és az azokkal összhangban történő gazdálkodásra. Elengedhetetlen az adottságok messzemenő figyelembevétele, a környezet adottságainak és a gazdálkodás igényeinek körültekintő összehangolása. • Az ökológiai gazdálkodás leginkább teljes gazdálkodási egység keretében valósulhat meg. Ezen belül törekvés irányul a zárt tápanyag-körforgalomra, amelynek alapfeltétele a növénytermesztés és az állattartás harmonikus egyensúlya, amelyben a növénytermesztés az állatok számára a takarmányt, az állatállomány pedig a talajtermékenység fenntartásához szükséges szerves anyagokat biztosítja. • A talaj termékenységének fenntartása és lehetőség szerinti növelése a biogazdálkodásban kulcsfontosságú szerepet tölt be. • Az állatokat az egyes fajták természetes igényeinek megfelelően kell tartani. • Törekedni kell a genetikai sokféleség fenntartására a termesztett növények, a tartott állatok körében és a mezőgazdaságilag művelt területekhez kapcsolódó területeken. A termőterületet körülvevő környezet ápolása nemcsak a tájképi értékek megtartása miatt fontos, hanem azért, mivel a mezsgyék, a fasorok, az árkok, az erdősávok stb. lehetőséget nyújtanak a biogazdálkodásban fontos hasznos szervezetek fennmaradásához, életfeltételeinek megteremtéséhez. • A megújuló erőforrások használatát előnyben kell részesíteni, a nem megújíthatókat pedig csak indokolt mértékben szabad felhasználni. • A talajt, a levegőt és a vizet védő gazdálkodási technológiákat kell előnyben részesíteni és ezáltal a környezeti elemek kisebb mértékű terhelését, a környezetszennyezés minden formájának lehetőség szerinti minimálisra csökkentését kell elérni. Az ökogazdálkodás ezért lemond az intenzív gazdálkodási technológiákról, az egyoldalú üzemspecializációról, a szintetikus inszekticidekről, fungicidekről és herbicidekről, a növényi növekedésszabályozókról, a génmanipulált mikroszervezetekről, növényekről, állatokról (GMO-ról) és azok termékeiről, a műtrágyákról, a preventív gyógyszerhasználatról (antibiotikum-felhasználásról), az embrióátültetésről, valamint a szintetikus teljesítményfokozókról. • A gazdálkodás során a termelés mennyiségi szemlélete nem mehet a termék minőségének a rovására. A bioalapanyagok feldolgozásánál is ügyelni kell a minőség megőrzésére, különös tekintettel az értékes összetevőkre. Az ökológiai gazdálkodás szigorú ELŐÍRÁSOK szerint, rendszeres ELLENŐRZÉS és MINŐSÍTÉS mellett valósul meg. Az előírások és az ellenőrzések a teljes termelési folyamatra vonatkoznak, a termeléstől a feldolgozáson és a kereskedelmen át egészen addig, amíg a fogyasztóhoz nem kerül a termék. Csak azon termékek jelölésében szabad hivatkozni az ökológiai gazdálkodásból való származásra, amelyek a megfelelő ellenőrzési és 32