Seléndy Szabolcs (szerk.): Ökogazdák kézikönyve (Budapest, 2005)

Kertészeti növények

A környezettől való védő elkülönítés céljából érdemes a gyümölcsöst a kör­nyék természetes növénytársításából származó, több fajtából álló (fák, cser­jék) élő sövényével körülvenni. A sövények és a gyümölcsös szélső sorai között, valamint a sorvégi forgókban és a közlekedőutakon sok lágy szárú növényfajból álló „virágos ugart” alakítsunk ki, amelyet egyáltalában nem, vagy csak ritkán, a fő virágzási idény után használunk. A gyümölcsösön belül is célszerű egy-egy sorközt így kezelni. Ez a környező természetes ökoszisz­témába való bekapcsolódást szolgálja. 121 46. ábra. Gyümölcsfélék ökológiai igényei (Biogazdálkodás nyomán)

Next