Seléndy Szabolcs (szerk.): Ökogazdák kézikönyve (Budapest, 2005)
Dr. Solti Gábor: Ökogazdálkodás Magyarországon
• • _ _ Okogazdálkodás Magyarországon A kialakulástól napjainkig Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás megindulása szorosan összefügg a hazai biomozgalommal. A biogazdálkodás elméletének Magyarországra szabott változatát a múlt század nyolcvanas éveiben a Kertészet és Szőlészet hetilap és a Mezőgazdasági Kiadó alapozta meg. Hazánkban 1983-ban létrejött mozgalmi és elméleti bázisa a Biokultúra Országos Klub, 1987-től Biokultúra Egyesület. A mozgalmi élet mellett kifejezetten árutermelés céljából szerveződött a Natúra Gazdasági Társaság, elsősorban exportcélokkal, nagyüzemi területeken. Közép-Kelet-Európában hazánkban indult elsőként az ökogazdálkodás. Előnyünket sokáig meg tudtuk tartani, azonban a 90-es évek végén az összterület viszonylatában már Csehország és Szlovákia is megelőzött bennünket. A Natúra Gt. Gazdaságait kezdetben a holland SEC (később SKAL) ellenőrizte és minősítette. 1988-ban a 15 üzemben folyó ellenőrzött ökogazdálkodás még nem érte el az 1 000 ha-t. Innentől kezdve dinamikus, évi 50-100%-os növekedés volt tapasztalható 1990-ig, amikor is már 49 üzemben közel 3 000 ha-on folyt ellenőrzött gazdálkodás. A múlt század kilencvenes éveinek elején azonban nem csak megtorpanás következett be, de a biogazdálkodásba (akkor még így hívták) vont terület 2 250 ha-ra csökkent. Az 1995-ös évtől azonban már napjainkig is tartó folyamatos növekedés tapasztalható. A megindulás annak is köszönhető, hogy a magyar biotermékek Európai Uniós piacára való jutását lehetővé tette, hogy a Biokultúra Egyesület felkerült 1995-ben az EU 2092/91. Tanácsi Rendeletben közzétett harmadik országok listájára. 1994-2002 között a magyarországi ellenőrzött ökogazdálkodás területe 2 250 ha-ról 103 700 ha-ra nőtt. Sajnos a Nemze216