Seléndy Szabolcs (szerk.): Ökogazdák kézikönyve (Budapest, 2005)
Szántóföldi növények
Gyomok elleni védekezés árnyékolással és kaszálással Talajszerkezet javítása árnyékolással és gyökérszövedékkel Védelem a szél- és a vízerózió ellen Humuszgyarapítás a levél- és gyökértömeggel Altalajlazítás a mélygyökerek hatására Tápanyagfeltárás az altalajból Saját termesztésű tömegtakarmány biztosítása Rejtőzködési lehetőség a hasznos rovarok számára és méhlegelő Nitrogén megkötése gümőbaktériummal Megakadályozza a tápanyagok kimosódását A szerves és ásványi tápanyagok felvehetőségének javulása 33. ábra. Pillangós növények hatása (Biogazdálkodás nyomán) Zöld futószalag: a kérődző állatok folyamatos zöldtakarmányozását jelenti. Ennek érdekében a szántóföldön megtermelt takarmánynövények ésszerű sorrendjét tervezzük meg. A folyamatos zöldtakarmányozás természetesen nem pótolja az abrak, a széna, a szenázs, a silótakarmány felhasználását, de hatékonyan kiegészíti azt. A zöld futószalag legkritikusabb időszaka a hazai száraz augusztus hónap, amikor a növények növekedése stagnál. Az alkalmazható növények az év egyes hónapjaiban a hasznosítás (betakarítás, legeltetés) időpontja szerint felsorolva a következők (Radics László: Ökológiai gazdálkodás 1. könyve nyomán): január: széna, szenázs, silótakarmányok, lédűs takarmányok; február: széna, szenázs, silótakarmányok, lédús takarmányok; március: széna, szenázs, silótakarmányok, lédús takarmányok; április: lucerna, keszthelyi keverék, rozsos szöszösbükköny, búzás pannonbükköny, ősziborsós keverék (rozs, búza); május: lucerna, keszthelyi keverék, rozsos szöszösbükköny, búzás pannonbükköny, ősziborsós keverék (rozs, búza), 97