Radics László: Ökológiai gazdálkodás. Általános kérdések, növénytermesztés, állattenyésztés (Budapest, 2001)
1. Az ökológiai gazdálkodás általános kérdései - 1.1. Az ökológiai gazdálkodás fogalma, helyzete a világon, Európában és hazánkban
3. táblázat. Az átállási és az ökológiai szántók vetésszerkezete, 1998 Megnevezés Az átállási szántók vetésszerkezete (%) Az ökológiai szántók vetésszerkezete (%) ugar, parlag 4 1 egyéb ipari növények 4 3 zöldségek 3 2 gyógy- és fűszernövények 1 3 őszi búza 26 29 egyéb gabonafélék 13 11 héinélküli olajtök 11 15 napraforgó 12 15 lucerna 9 5 egyéb pillangós 10 7 kukorica 7 9 összesen 100 100 Forrás: Biokultúra Egyesület - Biokontroll Hungária Kht. gyógyfüszemövény 2% 166,6 ha egyéb pillangó 10% 766,5 ha egyéb ipari 5% 365,2 ha kukorica 9% 712,9 ha ' egyéb, szántót. parlag> ugar 7% kultúra 1% f 556 ha zöldség 2% , ^,(y *la 155,' őszi búza 17% 1335,6 ha egyéb gabonafélék 14% 1075,6 ha lucerna 6% 446,7 ha olajtök 9% 724,8 ha napraforgó 18% 1365,6 ha 1. ábra. Termékek és termőterületek megoszlása (1999) A 3785 számos állat 8 t átlagos trágyatermeléssel 30 280 t szerves trágyát állít elő. Ha a pillanatnyi ökológiai gazdálkodási területeket nézzük, akkor hektáronként összesen 1 t szerves trágya felhasználásra számíthatunk ökológiai termelésből, s ez nagyon kevés. Természetesen korlátozott mértékben vásárolhatunk külső forrásból is, de ez nem tekinthető megnyugtató megoldásnak. Sokkal inkább kell törekednünk a saját trágya- és komposzttermelésünk növelésére. 21