Radics László: Ökológiai gazdálkodás. Általános kérdések, növénytermesztés, állattenyésztés (Budapest, 2001)

1. Az ökológiai gazdálkodás általános kérdései - 1.2. Az ökológiai gazdálkodás kezdetei

Az 1920-as évek végére 100, az 1940-es évek elejére már 1100 mezőgazdasági üzem gazdálkodott a biodinamikus elveket követve. Tapasztalataikat belső levelezés útján osz­tották meg egymással. 1930-ban jelent meg először lapjuk, a Demeter. 1932-ben megala­kult a máig is működő Demeter Szövetség, mely célul tűzte ki a biodinamikus gazdasá­gokból származó bioélelmiszerek értékesítését. 1.2.2. Szerves-biológiai gazdálkodás A szerves-biológiai gazdálkodás alapjainak letétele a svájci Müller házaspár és a német Hans Peter Rusch nevéhez fűződik. A svájci parasztcsaládból származó Hans Müller egyetemi tanulmányainak befejezése után számos parasztmozgalom tagja és vezetője volt. Az 1920-as, ’30-as években ezek a mozgal­mak a svájci gazdák érdekeiért, szociális problémáinak megoldásáért harcoltak. Müller poli­tikai szerepvállalásaiban az új földtörvényéért, nyugdíjbiztosítás bevezetéséért szállt síkra. A második világháború után figyelme a mezőgazdaság felé fordult. Foglalkozott a bio­dinamikus módszerekkel, de szilárd keresztény meggyőződése miatt ezeket elvetette. Vé­leménye szerint a mezőgazdasági termelést nem szabad misztikus elemekkel keverni. 1946-ban harminc társával együtt biotermékeket termelő és értékesítő szövetkezetét alapított. Ennek céljait Rolf Dierck így foglalta össze: „Elsődleges célja nem az volt, hogy csökkentse a mezőgazdaság ökológiai hiányosságait, hanem mentesíteni akarta a kisparaszti gazdaságokat az értékesítési krízisektől a minőségjavításán keresztül. Ettől az időtől kezdve terjedt el Nyugat-Európában a szerves-biológiai gazdálkodás. Felesége, Maria Müller kertész és gazdasszonyképző iskolát végzett. Férje mellett ala­posan tanulmányozta a táplálkozástudományi, egészségügyi és mezőgazdasági irodalmat. Az elméleti ismereteket kertjében kipróbálva számos, a biogazdálkodásban ma is alkal­mazott módszert dolgozott ki. Emellett megreformálta a paraszti konyhát. Hans Peter Rusch Giessenben végezte el az orvosi egyetemet és 13 évig praktizált mint nőgyógyász. A második világháborúban tábori orvosként dolgozott, ezért a háború után nem gyakorolhatta hivatását. Ekkor találkozott Hans Müllerrel, aki a biológiai termesz­tés nehézségeire keresett feleletet. Rusch a talajtermékenység kérdéseivel kezdett el fog­lalkozni és mikrobiológiai szempontból vizsgálva dolgozta ki „élő anyag” elméletét. 1968-ban megjelent „Talaj-termőképesség” című műve, melyben Hans Müller elméleteit és tapasztalatait dolgozta fel. Ezt a könyvet ma is a szerves-biológiai gazdálkodás alap­műveként tartják számon. 1.2.3. Soil Association 1943-ban jelent meg Angliában Lady Eve Balfour könyve „Az élő talaj” címmel, mely az ökológiai gazdálkodásról, a talaj-növény-ember egészségének összefüggéseiről szólt. Lady Eve Balfour a 10-es évek Angliájában végezte mezőgazdasági tanulmányait. Az első világháború után nővérével együtt vett egy kis gazdaságot délkelet Angliában. Kez­detben konvencionális módszerekkel irányították a farmot. Változás akkor történt, ami­kor Lady Balfour először olvasott a termesztéstechnológia és a termék minőségének ösz­­szefüggéseiről. Rájött arra, hogy a táplálkozási lánc minden egyes tagja szoros kölcsön­hatásban áll egymással, ezért elkezdte alaposabban tanulmányozni ezt a kérdést. Különö­sen nagy hatással volt rá Sir Robert McCarrison, aki a táplálkozás és egészség közötti 35

Next