Radics László: Ökológiai gazdálkodás. Általános kérdések, növénytermesztés, állattenyésztés (Budapest, 2001)
2. Ökológiai gazdálkodás a növénytermesztésben - 2.1. Általános növénytermesztés
hatékonyságuk nem sokkal maradt el a műtrágyák hatóanyagainak hatékonyságától. A kísérletekben a szilárd vinaszt 375 kg/ha vagy a folyékonyt 22,5 t/ha, illetve ezek 2-3-4- szeres dózisát alkalmazva a kijuttatott adagok nagyságának arányában növelte az angolperje termését. A vinasz alkalmazásakor nem tapasztaltak fitotoxikus hatást. Melasz a répacukor gyártásánál visszamaradó bamásfekete színű, igen sűrű cukoroldat. Főleg szeszgyártásra és takarmányozási célra használják. Talaj tápanyagutánpótlásra történő alkalmazásakor célszerű felitatni (alginit, tőzeg, perlit), valamint komposztálni. A maláta a sörgyártás mellékterméke, melyet az árpa mesterséges csíráztatása útján nyernek. Tápanyag-utánpótlásra a melaszhoz hasonlóan komposztálás után célszerű felhasználni. Fűrészpor, faforgács (kivágás után vegyileg nem kezelt fából). A fűrészpor, a faforgács, a fakéreg és a fahulladék - az utóbbiak apró darabokra összevágva vagy szecskázva - komposztálásra vagy mulcsozásra alkalmas. A kéregmulcs kitűnő talajtakaró, elsősorban a savanyú talajt kedvelő növények számára. Alacsony a pH-értéke és tápanyagot sem tartalmaz. Ha a kéreghulladékot beforgatjuk a talajba, lassacskán elkorhad, mert gondoskodni kell a nitrogén-utánpótlásról, máskülönben az átalakulási folyamatok során hiányjelenségek jelentkezhetnek. A fenyőkéreg talajba dolgozva még jelentősebb nitrogénhiányt okozhat. A kéregmulcs segít megtartani a talaj nedvességét, akadályozza a gyomok kifejlődését, lazítja a talajt és változást indít meg a savas kémhatás irányában. A kéregkomposzt nitrogénnel dúsított komposztált fakéregből, kéregforgácsból áll. A nagyobb halmokban lezajló bomlási folyamatok során egy sereg káros anyag is felszabadul, pl. a csersavak, gyanták, fenolok és mások. A kéreghumusz pH-éréke közepes, kereken 6. Igen magas szervesanyag-tartalma okán hasznos talajjavítónak számít. Fűrészport komposztálva vegyük figyelembe, hogy a C/N igen tág, 500 körüli, így a kedvező komposztálási folyamat eléréséhez nitrogén-zöld biomassza adagolása szükséges. Magyarországon a fafeldolgozáskor keletkező technológiai fahulladék komposztálásával készül a „biogazdálkodáshoz is ajánlott” minősítésű Terravita-M humusztrágya. A mohácsi farostlemez gyár által forgalmazott komposzt hatásában a hagyományos szerves trágyák harmincszorosával ér fel. Magas humusztartalmú, használatával teljes egészében kiváltható a műtrágya. Felhasználható talajjavításra kertészetben, fa- és szőlőtelepítésnél, illetve ültetvényben, fólia alatti hajtatásban. Fahamu (kivágás után vegyileg nem kezelt fából) ősidők óta használt növényi trágya. A fahamu kimondottan gazdag káliumban (6-10%), de még a foszfortartalma is jelentős (2^t%). A makroelemek mellett a mésztartalma is tekintélyes (30-35%), valamint gazdag mikroelemekben. A fahamu akadályozza a gombafertőzést és a rothadást. Azok a zöldségek, amelyek káliumigényesek - például a sárgarépa és a zeller - előnyösen trágyázhatok fahamuval. A fahamut vékonyan a vetőbarázdákba, illetve az ültetőgödörbe kell szómi. A virágok közül a rózsa kifejezetten kedveli a fahamut. A fatüzelésű kályhákból kikerülő hamut mindig a komposztra vigyük. A vegyestüzelésű (szén-fa) kályhák hamuja a biogazdálkodásban nem engedélyezett, mivel a szénsalak használata tilos. A fahamu igen jó káliumtartalmú kiegészítő trágya a legtöbb káliumban szegény állati eredetű trágya (szaru-, csont-, hal-, vérliszt) mellé. 3. Földtani képződmények, kőzetek, kőporok. Tőzeg, lápföld, kotu. A tőzegfélék közé a természetes úton - lápi körülmények között - felhalmozódó és különböző mértékű bomláson átment, növényi eredetű, szerves javító, adalék, keverő stb. anyagokat soroljuk. Szervesanyag-tartalmuk szárazanyagra szá101