Radics László (szerk.): Ökológiai gazdálkodás 2. Kertészet, élelmiszerfeldolgozás, -tárolás, minőségbiztosítás, ökonómia és marketing (Budapest, 2007)
6. Ökonómiai és marketingkérdések az ökológiai gazdálkodásban - 6.4. Az ökológiai birtoktervezés alapjai
A vetésszerkezet, vetésforgó. A növénytermesztés vetésszerkezeti tervének összeállításában először az állatállomány takarmányigényét elégítettük ki, majd a fennmaradó területet osztottuk szét az árunövények között. A vetésforgó, illetve a szerkezeti arányok kialakításában elsődlegesen a biogazdálkodás elveit igyekeztük érvényre juttatni, de természetesen az egyes növények jövedelmezőségét is figyelembe vettük. A vetésterv meghatározásakor a következő kérdések eldöntésére kerül sor:- melyek legyenek a termesztendő növények,- mely táblákon és mekkora területen termesszünk e növényeket. A vetéstervet az előzőekben ismertetetteken kívül a következő (általában korlátozó) tényezők figyelembevétele mellett alakítjuk ki:- az egyes növények önmaguk után való termeszthetősége (a vetésváltás korlátái),- az egyes táblák ökológiai adottságai,- az egyes táblák termesztési eredményei,- az egyszikű és kétszikű növények megfelelő aránya, különös tekintettel a pillangósok területi arányára,- a másodtermesztés lehetőségei. A gazdaságban termesztendő növények körét és területi arányát a felsorolt tényezők figyelembevétele mellett, de elsősorban az állattartás takarmányigényének kielégítése melletti minél nagyobb, szántóföldi növénytermesztésből származó jövedelem elérésére törekedve alakítottuk ki. A takarmánynövények közül meghatározó a gyep- és a lucematermesztés, amelyek zölden (legeltetve), szénaként és erjesztett takarmányként (szenázs) egyaránt szerepelnek. Az abrak szükségletet gabonatermesztéssel (árpa, búza) elégítjük ki. Az árunövények körét főként a napraforgó, a köles és az őszi búza növények jelentik, amelyekhez esetenként (takarmányfolösleg formájában) az árpa és a lucemaszéna értékesítése járul. Mindezek alapján a gazdaságban termesztendő növények területi aránya - 2003-ban a következők szerint alakul.- őszi árpa11 - tavaszi árpa és lucerna33 - zabos borsó3 - köles66 - borsós kukoricacsalamádé4 - lucerna - zöld21 - gyep - széna91 - gyep - zöld73 - lucerna - széna45 - gyeptelepítés33 - őszi búza59 - búzás vagy rozsos bükköny22 - napraforgó33 - Összesen: 461- mustár (zöldtrágya, másodvetés)66 A növények termesztési aránya vagya vetésszerkezet adja meg az egyes növények térbeli egymásmellettiségét egy éven belül. Ebből a vetésforgó összeállítás révén kapjuk meg az egyes növények egymás utáni (időbeli) sorrendjét a különböző években ugyanazon a táblán. Valójában a vetésforgó összeállítása (összeállíthatósága) a biztosíték arra, hogy a vetéstervben rögzített területi arányokat a valóságban meg is lehet valósítani. A gazdaság táblaméreteit figyelembe véve 9 szakaszos, szakaszonként 32 ha-os területtel számolva a táblázatban közölt vetésforgót alakítottuk ki (120. táblázat). 604