Nagy Jenő: Ökológiai gazdálkodás (Budapest, 2009)
4. Szántóföldi növények termesztése
A gyepek talajának aranykorona értéke mutatja meg, hogy a legelők nagy része olyan területen maradt meg, ahol igen gyenge minőségű talajokról beszélhetünk, amelyek szántóföldi művelésre nem alkalmasak. Javításuk nem ajánlott, de biogyepként a 0,5 t/ha széna, illetve 2 t/ha zöldfű termést adó területen legeltetést végezhetünk. A gyenge minőségű aprócsenkeszes gyepek az 1,5 t/ha szénatermést (6 t/ha zöld) adnak, amelyek az ökológiai gyepgazdálkodásra engedélyezett anyagokkal 2,5 t/ha széna- (10 t/ha zöld) termést adhatnak. Ugyanakkor a közepes és jó minőségűnek mondott talajok 2,5 t/ha szénatermést (10 t/ha zöld) jelenlegi boiofüvet adnak, amelynek növelése 3,5—4,5 t/ha szénatermésre (14-18 t/ha zöld) is javítható. A bio- vagy ökológiai gyepek értékelése szempontjából, mint láthatjuk a gyepek talaja az egyik legfontosabb tényező. A másik fontos termést alakító tényező a víz. Magyarországon a nyári melegben, kánikulai időszakban a vízhiány következtében a gyepek kisülnek. Egyébként is éves átlagban naponta 3 mm vízigénye van az átlagos gyepnek, ami nyári időszakban ennek duplája, tehát 6 mm/nap. Ha öntözési lehetőség nincs, akkor a vízpótlást nem tudjuk jelentősen befolyásolni, ezért kell a természetes csapadékkal jól gazdálkodni. Nagyon fontos még a biogazdálkodásnak megfelelő tápanyag gazdálkodás kialakítása is. A gyep a tápanyagok közül a nitrogénre a legérzékenyebb. A gyeptermesztést befolyásoló ökológiai tényezők közül még figyelemmel kell kísérni a hőmérsékletet, a kitettséget, vagy lejtést, a napfényt, a szelet, a meredekséget, amelyek mind befolyásolják az ökológiai gyep termését, de az ökológiai tényezők közül a talaj, a víz és a tápanyag kiemelt figyelemmel kísérése fontos, ezek alakítását, ezek ökológiai lehetőségeit célszerű a gyeptermesztés során kihasználni és hasznosítani. (Barcsák, 2004.) A gyepek számosállat eltartó képessége az alföldi száraz gyepeken 1 t/ha zöldtermés esetén 0,3 db/ha/év. üdefekvésű gyepeken 1-2 db/ha/év, az intenzív és öntözött, a környezetre legveszélyesebb gazdálkodási technológiájú gyepeken pedig 3—4 db/ha/év. A gyepgazdálkodás a termesztés, a termék-előállítás alapján lehet konvencionális, amikor a termelés a gyepalkotók természetes hozamára alapozott. Lehet ráfordításfüggő, amikor a hozamot és a termesztés agrotechnikáját a gazdasági ráfordítások intenzitása határozza meg és lehet ökológiai vagy bio (ökológiai) a gyepgazdálkodás, amikor a termés előállításhoz csak természetes alapú, nem ipari eredetű termésfokozókat használnak fel. A hasznosítási formaként legelőt, kaszálót, rétet, parlaggyepet, valamint degradált gyepet különböztetünk meg. Legelőként kezeljük azt a gyepterületet, amelynek termését az egész vegetációs időben legeltetéssel hasznosítjuk. Kaszáló az a gyepterület, amelynek termését évről-évre csak kaszálással takarítjuk be. 107