Nagy Jenő: Ökológiai gazdálkodás (Budapest, 2009)
1. Termelési rendszerek a magyar mezőgazdaságban
bajok is (termőtalaj-pusztulás, szervesanyag-csökkenés, talajbiológiai állapot romlása) Ezek sokszor romló élelmiszer minőséget eredményezetek, esetenként az egészséges élelmiszer fogalma is megkérdőjelezhetővé vált. Fenti gondok miatt logikus követelmény lett egy új út keresése és megtalálása. Mindezek következménye az integrált és az alternatív növénytermesztés gyakorlatának a bevezetése. Integrált termelési rendszer Az integrált termelési rendszer az optimális ökonómiai és ökológiai kívánalmaknak akar megfelelni. A környezeti károsodás megakadályozásával, minimalizálásával jövedelmező termelést kíván elérni. Az egyszerűsített vetésszerkezetben a gazdaságosság, a humuszvagyon megőrzése és a talajpusztulás megakadályozása a cél. A növényvédelem szintetikus szerek használatával történik, a gazdaságosság határáig. Cél azonban ezek mennyiségének csökkentése. A nagyadagú műtrágyamennyiségeket szervestrágyázással akarja csökkenteni. Ökológiai termelési rendszer Ökológiai gazdálkodáson a szintetikus műtrágya és szintetikus növényvédő szer nélküli, a természetes biológiai ciklusokon belüli szervestrágyázáson, biológiai növényvédelmen alapuló gazdálkodási formát értjük (Radics 2001). Az ökológiai gazdálkodás fogalomkört jelöli a vegyszermentes és a biogazdálkodás is. Az ökológiai gazdálkodás zárt gazdálkodási rendszer, amely helyi forrásokat használ. Csökkenti az energia- és az anyagbevitelt. Fontos jellemzője a szerves anyagok komposztálása, a talajok kimosódásának csökkentése, a mezőgazdasági szennyezések minimalizálása, elegendő mennyiségű élelmiszer előállítása, a gazdálkodók és családjuk részére jó megélhetés biztosítása, a vidéki környezet és a természetes élőhelyek megőrzése, illetve az erdősítéssel, fásítással, sövények, vízi élőhelyek létesítésével ezek bővítése. Az ökológiai gazdálkodásnak számos irányzata van. A irányzatok kialakulásának oka az, hogy a világ különböző pontjain eltérő időben és mértékben jelentkeztek azok a problémák, melyeket az ökológiai gazdálkodás alkalmazásával véltek megoldani. A különböző ökológiai gazdálkodási formákat tekintve a szakirodalom hét irányzatot különböztet meg. Ezek a következők: 1. Biodinamikus, 2. Szerves-biológiai, 3. Soil association, 4. Permakultura, 5. Fenntartható gazdálkodás (Sustanainable Agriculture), 6. Masanobu Fukuoka-elmélet, 7. Erdő, mező - agroforeszty — rendszer. 11