Nagy Jenő: Ökológiai gazdálkodás (Budapest, 2009)

1. Termelési rendszerek a magyar mezőgazdaságban

bajok is (termőtalaj-pusztulás, szervesanyag-csökkenés, talajbiológiai állapot romlása) Ezek sokszor romló élelmiszer minőséget eredményezetek, eseten­ként az egészséges élelmiszer fogalma is megkérdőjelezhetővé vált. Fenti gondok miatt logikus követelmény lett egy új út keresése és megtalá­lása. Mindezek következménye az integrált és az alternatív növénytermesztés gyakorlatának a bevezetése. Integrált termelési rendszer Az integrált termelési rendszer az optimális ökonómiai és ökológiai kívánal­maknak akar megfelelni. A környezeti károsodás megakadályozásával, mini­malizálásával jövedelmező termelést kíván elérni. Az egyszerűsített vetésszer­kezetben a gazdaságosság, a humuszvagyon megőrzése és a talajpusztulás meg­akadályozása a cél. A növényvédelem szintetikus szerek használatával történik, a gazdaságosság határáig. Cél azonban ezek mennyiségének csökkentése. A nagyadagú műtrágyamennyiségeket szervestrágyázással akarja csökkenteni. Ökológiai termelési rendszer Ökológiai gazdálkodáson a szintetikus műtrágya és szintetikus növényvédő szer nélküli, a természetes biológiai ciklusokon belüli szervestrágyázáson, bio­lógiai növényvédelmen alapuló gazdálkodási formát értjük (Radics 2001). Az ökológiai gazdálkodás fogalomkört jelöli a vegyszermentes és a biogazdálko­dás is. Az ökológiai gazdálkodás zárt gazdálkodási rendszer, amely helyi forrásokat használ. Csökkenti az energia- és az anyagbevitelt. Fontos jellemzője a szerves anyagok komposztálása, a talajok kimosódásának csökkentése, a mezőgazdasá­gi szennyezések minimalizálása, elegendő mennyiségű élelmiszer előállítása, a gazdálkodók és családjuk részére jó megélhetés biztosítása, a vidéki környezet és a természetes élőhelyek megőrzése, illetve az erdősítéssel, fásítással, sövé­nyek, vízi élőhelyek létesítésével ezek bővítése. Az ökológiai gazdálkodásnak számos irányzata van. A irányzatok kialakulá­sának oka az, hogy a világ különböző pontjain eltérő időben és mértékben je­lentkeztek azok a problémák, melyeket az ökológiai gazdálkodás alkalmazásá­val véltek megoldani. A különböző ökológiai gazdálkodási formákat tekintve a szakirodalom hét irányzatot különböztet meg. Ezek a következők: 1. Biodi­namikus, 2. Szerves-biológiai, 3. Soil association, 4. Permakultura, 5. Fenntart­ható gazdálkodás (Sustanainable Agriculture), 6. Masanobu Fukuoka-elmélet, 7. Erdő, mező - agroforeszty — rendszer. 11

Next