Oláh Judit - Popp József: A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia - Gyakorlati tudástár (Budapest, 2021)
2. A bioökonómia vagy biomassza-alapú gazdaság kihívásai
31 2. A bioökonómia vagy biomassza-alapú gazdaság kihívásai A harmadik évezred elején bebizonyosodott, hogy rendszerszintű változást kell elérnünk az áruk előállítása, fogyasztása és hulladékká válása terén. A körforgásos gazdaság megújuló szegmense, a biomassza-alapú gazdaság fejlesztésével új és innovatív megoldásokat találhatunk az élelem, az energia és egyéb termékek előállításához a Föld véges biológiai erőforrásainak kimerítése nélkül. A gazdaság átállítása és az elsődleges termelési modellek korszerűsítése a környezet- és éghajlatvédelem érdekében nélkülözhetetlen, ráadásul a bioökonómia nagy számban hozhat létre új zöld munkahelyeket is, különösen a vidéki és a tengerparti területeken. A biomassza-alapú gazdasággal és a körforgásos gazdasággal foglalkozó szakirodalom feldolgozása szerint is nehéz a fogalmak egyértelmű definiálása, valamint a közöttük levő kapcsolat meghatározása (Vásáry, 2019). Különösen akkor, ha a fenntarthatóság fogalmát is a biomassza-alapú gazdasággal és körforgásos gazdasággal együtt definiálják. A fogalmak meghatározásával számos szerző foglalkozott. 2.1. A bioökonómia fogalmának meghatározása Mivel a bioökonómiának nincs egyértelmű, általánosan elfogadott definíciója, nincs nyilvánvaló különbség a „bioökonómia” és a „biomassza-alapú gazdaság” kifejezések között sem, de a nemzetközi szakirodalom többnyire az első kifejezést használja (Staffas és szerzőtársai, 2013). A hazai tudományos közlemények a biomassza-alapú gazdaság kifejezést preferálják a bioökonómia kifejezéssel szemben. Nincs letisztult magyar terminológia a „bioeconomy” vagy bioökonómia fogalmakra. Az angolszász országokban a bio-based economy kifejezés a biomassza-alapú gazdaságot (főleg feldolgozást) jelképezi. A bioeconomy a termelést és feldolgozást is magában foglalja. A ma hivatalos jogász fordítói terminológia szerint a bioeconomy a biogazdaság tükörfordításban, de a magyar közhasználatban a biogazdaság megegyezik a biogazdálkodás fogalmával, német nyelvterületen a bioeconomy fordítása Bioökonomie, a biogazdálkodás jelzője pedig organische, ökologische. Nagyon kevés magyar publikáció definiálja rendszerszinten a bioeconomy kifejezést, sőt általános a biotechnológia vagy bioenergia megközelítés (Kovács 2020). A biomassza-alapú gazdaság fogalmának meghatározása esetében az Európai Bizottság definícióját tekinthetjük mérvadónak: „A biomassza-alapú gazdaság magába foglalja a megújuló biológiai erőforrások előállítását és ezen erőforrások, valamint hulladékáramok hozzáadott értékkel bíró termékekké - élelmiszerré, takarmánnyá, biomassza-alapú termékekké és bioenergiává - való átalakítását” (European Commission, 2017). Az EU definíciója szakít a szektoralapú megközelítéssel, és egy rendszerben kezeli a biomassza termelését és feldolgozását. De szakít az OECD meghatározásával is, amely csak a biotechnológiát definiálja. Az alapanyag-termelés és -feldolgozás az erőforrás-hatékonyságra összpontosít. Új kontextust épít, ahol a biomassza előállításában a mező, az erdő, a víz és a biológiai alapú hulladék erőforrásként jelenik meg, illetve előtérbe helyezi az új, potenciális