Tamás János: Precíziós mezőgazdaság elmélete és gyakorlata (Budapest, 2001)
A precíziós mezőgazdaság szerepe, jelentősége
A precíziós mezőgazdaság szerepe, jelentősége A termőhely alapos ismerete minden mezőgazdasági beavatkozás elengedhetetlen feltétele. Tisztában van ezzel minden gyakorló gazda, aki igyekszik művelt területét olyan közel egyforma táblákra (térbeli egységekre) osztani, melyet egységes agrotechnikával művel. A 80-as évek iparszerű mezőgazdasága a birtokokat további termelési blokkokba szervezte, amely a termőhely heterogenitását az akkori technikai lehetőségekhez képest is csak részben vette figyelembe. A magas termésátlagok elérését, a hatalmas külső energia bevitel (üzemanyag, műtrágya stb.) romló hatékonysága mellett valósította meg. Az agrár-ökoszisztémában fel nem használt anyagok potenciálisan veszélyeztették a környezetet. Az energia- és környezeti válság, a romló mezőgazdasági hatékonyság, csökkenő támogatások, valamint a föld lakosságának és az éhező szegények rohamos növekedése rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság globális válságban van. Hazánkban a globális problémákat további lokális gondok tetézik. Magyarországon Európában példátlan módon, igen nagy gyakorisággal cserélt gazdát a teljes nemzeti földvagyon. Nyugat-Európa legtöbb területén, több nemzedéken keresztül műveli azonos gazda a birtokát vagy bérelt területét. Ennek ellenére a birtokrendezés és a precíziós mezőgazdaság tudományos megalapozása kiemelt feladat. Hazánkban 10 év alatt 1,5 millió új tulajdonos kapta vissza birtokát, és az évtizedeken húzódó tulajdonlás és elodázhatatlan birtokrendezés egyszerre folyik. A globális mezőgazdasági világpiacon már rövid távon sem hagyhatja figyelmen kívül egy termelő sem egy új termelési rendszer kialakulását, mely alapjaiban befolyásolja a jelen és még inkább a közeljövő mezőgazdaságát. A válság kezelésére számos rész vagy teljes megoldási alternatíva jelent meg, amely megoldással biztatott: biogazdálkodás, alacsony ráfordításű termelés stb. Ezek egyik fő problémája, hogy alkalmazhatóságuk termőhelyi, termesztéstechnológiai vagy gazdasági okok miatt korlátozott. Igazi áttörést az Információs Társadalom és az Információs Technológia (IT) megjelenése és tömegessé válása jelenti. Ennek az Információs Társadalomnak a mezőgazdasági szakterületen a leképeződése az ún. precíziós mezőgazdaság. A precíziós mezőgazdaság (precision agriculture) a legelterjedtebben használt név erre a gazdálkodási formára. Elsősorban az angol szakirodalom hatására azonban számos bizonyos részfunkciót jobban kiemelő névvel is illetik ezt a rendszert. A termőhelyhez alkalmazkodó gazdálkodás (Site specific production) a környezeti igényeket jobban figyelembe vevő, a fenntartható gazdálkodási igényeket kielégítő gazdálkodási forma jellegét jobban hangsúlyozza, míg a termőhelyhez alkalmazkodó technológia 7