Tamás János: Precíziós mezőgazdaság elmélete és gyakorlata (Budapest, 2001)
Precíziós mezőgazdaság termesztéstechnológiája - Szenzorok és monitorok
Növényvédelmet segítő szenzorok és monitorok A növényvédelmi szenzorok és monitorok folyadékok nagy pontosságú adagolását felügyelik. Ilyen értelemben az itt leírtak a folyékony, ill. szuszpendált műtrágya kijuttatás során is értelemszerűen alkalmazhatóak. A növényvédelem az egyik legdrágább és legnagyobb környezeti kockázattal járó termesztési beavatkozás. Számos szakmai irányzat él egymás mellett az ún. integrált növényvédelemtől a biogazdálkodásig, azonban valamennyire általánosan jellemző, hogy a kármegelőzésre és ennek érdekében a termőhely egyre alaposabb megismerésére fokozott figyelmet fordítanak. A precíziós növényvédelmet segítő szenzorok és monitorok egyik csoportját azok az eszközök képezik, amelyek a termőhely folyamatos értékelését végzik immár GPS koordináták egyidejű rögzítése mellett. Ezeket a növényvédelmi előrejelzéssel foglalkozó szakkönyvek részletesen taglalják. Néhány elterjedtebb eszközt emlékeztetőül sorolunk fel. Növény kortanban varrasodás, burgonyavész elleni védekezésben - ellenállásmérő eszközök, kártanban - rovarcsapdák, gyomtanban - optikai gyomfelvételezés. A DGPS-el elvégzett helymeghatározás értelemszerűen azokban az esetekben igazán hatékony, ahol egy művelési táblán belül hatékonyan izolálható egy vagy több fertőző góc feltárása. Ezek gyors célzott kezelése esetén az eredményesség kézzelfogható. Ezen gócok nagy területre kiterjedő feltárása és helyének beazonosítása a légi felvételezés egyik fő erénye (1. távérzékelési fejezet). Sok esetben a tényleges ok, pl. egy burgonyatáblán belül fellépő sárga folt, légi felvétellel nem azonosítható. Ezt okozhatja növényvédelmi probléma, tápanyag-ellátási zavar, de talaj- vagy vízgazdálkodási probléma is. A légi felvételen terepi meghatározott GPS koordináták alapján, földi bejárással a problémás helyekre vissza lehet navigálni és az okokat beazonosítani. A növényvédelmi károk megelőzésére, elhárítására nagyon sok esetben kritikusan kevés az optimális időintervallum. Emiatt nagyon intenzívek azok a technikai kutatások, amelyek a munkagépen elhelyezett azonnali kárkép felismerésére, a kiértékelés eredményének megfelelően, a térben a szórófejek üzemmódjának folyamatos szabályozására irányulnak. A legnagyobb előrelépés a gyomirtás területén az automatizált gyomfelismerés területén következett be. Alapja ennek is a távérzékelés során leírt képfeldolgozás és kivitelezése, a talajművelésnél a fentiekben említett szántóföldi körülményekhez kialakított videokamera és helymeghatározást végző valós idejű DGPS. A gyakorlatban egyszerűbben használhatók azok a megoldások, amelyek a gyomirtószer-dózist a talajtulajdonságok függvényében változtatják. Számos gyomirtószer-dózist a talaj szervesanyag- és agyagtartalmának alapján változtatni kell. Ennek hiányában, a hagyományos gazdálkodásban kipusztulás vagy gyomosodás egyaránt bekövetkezhet. A digitális talajtérkép és a DGPS lehetővé teszi a kijuttatott dózisok aktuális változtatását. A hagyományos növényvédelemben nagy értékű célgépek esetében számos helyen van lehetőség a mozgás közben folyamatosan változtatható szórófej-üzemeltetésre (32. ábra). A fenti ábrán látható vegyszerező gép készülhet önjáró vagy vontatott kivitelben. A vezetőfülkében elhelyezett DGPS és digitális térképi adatok alapján a munkagép adatait a permetező komputer ellenőrzi. Az alkalmazási lehetőségeket a világon széleskörben használt RDS komputereken mutatjuk be. Az RDS permetező komputerek közül a Genie 1 és 2 közvetlen GPS terméstérképező CERES és Hermes komputerekkel nem köthetőek össze, a DELTA sorozat viszont kompatibilis rendszert alkot ezekkel az eszközökkel. Különösen a növényvédelmi munkák vezérlésére alkalmas 3J és a tápanyag-gazdálkodásban is jól hasznosítható 4J típusok a precíziós gazdálkodás korszerű eszközei. 91