Böő István: Sertésegészségügy gazdáknak (Budapest, 2003)
Az állatvédelem, az egészségmegőrzés és a termelés kapcsolata
Ökológiai gazdálkodásból származó termékként csak azt a terméket lehet minősíteni vagy ilyen jelzéssel ellátni, amelyet a feltételrendszer, az ide vonatkozó szabályok szerint állítottak elő, dolgoztak fel, importáltak vagy forgalmaztak. A jelölés egyértelműen utal az öko- vagy biogazdálkodásra, de azt színben, betűméretben, stílusban vagy más módon nem lehet kiemelni! (A magyar piacokon ez még gyakorlat!) Élelmiszerek esetén akkor lehet korlátlanul utalni az ökológiai gazdálkodásra, ha az összetevők legalább 95%-a ökológiai gazdálkodásból származik, a többi alkotó pedig megfelel az ide vonatkozó FVM-KÖM együttes rendelet előírásainak (nem mezőgazdasági alkotórészek, segédanyagok stb.) A jelölésen szerepelnie kell a termelőnek, az ellenőrző szervezetnek, az ellenőrző szervezet kódjának. A Biokontroll Hungária Kht. kódja: Hu-öko-01. Az előbbiekben csupán nagyvonalakban, a teljesség igénye nélkül kívántam érzékeltetni az ökológiai gazdálkodás alapfeltétel-rendszerét. Nem riasztani szeretnék! Ellenkezőleg! De az ezzel kapcsolatos pontatlanságokat, ködösítéseket még addig kell megszüntetni, amíg bármely indíttatásból - ma éppen az Európai Unióhoz csatlakozás jegyében - megint családok százait lehetetlenítjük el! Az ökológiai gazdálkodás jogi keretei természetesen változhatnak, s tekintettel arra is, hogy a hazai biotermékek döntő része EU-exportra kerül, az onnan átvett szabályozás naprakész ismerete is szükséges. Az egészséges, a csökkent termelőképességű, és a beteg állat Termelni csak egészséges állattal lehet! Az egészség vagy betegség állapotát az állat viselkedéséből, életfolyamataiból és egyes szervek direkt és indirekt megfigyeléséből ismerhetjük meg. Az egészség és a betegség közötti különbséget jól érezzük, de általánosságban nehéz megfogalmazni. Az állattenyésztés mint értékmérő tulajdonságokat tárgyalja, az állathigiénia a szervezet és környezet kölcsönhatásaiból közelíti meg, a belgyógyászat, a sebészet stb. a szervek, szervrendszerek elváltozásaira összpontosít, a járványtan az élő kórokozókra, más szakágak az élettani folyamatok, az idegrendszer, a hormonok rendellenességeit, ill. szerepét emelik ki stb. Emellett a szakirodalom csoportosításai is eltérőek (kórok szerinti, tünetek szerinti, öröklött, szerzett, helyi, általános stb. betegségek), minden kívánalomnak megfelelő osztályozási mód nincs is. Sokan az egészséget és a betegséget a kettő ellentétére egyszerűsítik le, s úgy fogalmaznak, hogy a betegség a szervezet működésének a normálistól való eltérése. Igen ám, de mit tekinthetünk normális életfolyamatnak és mit kórosnak? Hol van a határ? Hiszen az állat belső hőmérséklete, légzésszáma a normális fölé emelkedik, ha az istállólevegő hőmérséklete magas, páratartalma nagy, akkor is, ha teljesen egészséges az állat. Most már tudjuk, hogy ez az állat védekezési reakciója. Ha ez a káros környezeti hatás hosszabb ideig tart, a védelem kimerül, az állat megbetegszik. A termelés gyakorlatának szempontjából az egészség és a betegség következő megfogalmazása látszik célszerűnek: Egészség. A szervezet és a környezet egyensúlyi állapota, amelyben az állat növekedése, fejlődése, szaporodása, termelése képességeinek megfelelő hosszú távon is. A képességek elsősorban fajtához kötött, öröklött tulajdonságok. A fehér hússertésfaj50