Imre József: Termőföldünk (Budapest, 1998)
Hazánk síkvidékein és hegyvidékein szántóföldi műveléssel hasznosítható talajok
a tárgyalt talajokban csökken a tápanyagokat feltáró talajbaktériumok száma is, márpedig a talaj tápanyagszintjének fenntartása a termelt növények számára létkérdés. Ezért az optimális talaj- és növényélettani folyamatok kialakításához mindenekelőtt tökéletes talaj szerkezeti javítás szükséges, ügyelve arra, hogy a szikesedésre hajlamos területeken, és ott, ahol az előző években sokszor magas sótartalmú öntözővizet juttattunk a talajra, csak mélylazítást szabad végezni. Nagyon fontos, hogy minden esetben a talaj szerkezeti javításhoz megfelelő mennyiségű és minőségű istállótrágyával lássuk el a talajt, s így tápanyagokat juttatunk a talajba, amelyeknek jelentős részét a növény a termesztési időszak döntő szakaszaiban (virágzás, terméskötés, termésérlelés) elhasználja. Ez a folyamat, és a szerves anyag eloxidálódása, főleg a homoktalajokon viszonylag gyors ütemű. A szerves anyagok és a tápanyagok pótlása tehát az intenzívebb növénytermelés terén fokozottabb mértékben indokolt. Arra azonban mindig figyelni kell, hogy közvetlen a kiültetés előtt ne trágyázzuk túl a talajt, mert az a palánták gyökérperzselését okozhatja. A régebben alkalmazott eljárások szerint a kristályos állapotú műtrágyák hatóanyagait az eső juttatta el a gyökérzónába. Újabban azokat a módszereket alkalmazzák, melyek szerint a műtrágyákat vízben feloldva juttatják a talajba, főleg mikroöntözéssel. Ennek nagy előnye az, hogy a növény igényeinek megfelelő tápanyagokkal dúsított oldatot viszünk a talajba, és így olyan mesterséges gyökérkömyezetet alakítunk ki, ami a növények fejlődéséhez, és a lehető legkedvezőbb hozam eléréséhez szükséges. E tekintetben csak azokat a műtrágyákat lehet felhasználni, amelyek minden öntözővízben kicsapódás nélkül elkeverhetők. Erre azért is figyelemmel kell lennünk, mert minden víz tartalmaz oldott ásványi sókat, és azok a talajban kialakuló kémiai kölcsönhatások révén többé-kevésbé kedvezőtlen irányban is befolyásolhatják a talaj- és növényélettani folyamatokat. A 23. táblázatban egy olyan tápoldatos mikroöntözés céljára alkalmas eljárás látható, amely kis- és nagygazdaságokban egyaránt használható. 23. táblázat Tápoldatos mikroöntözéshez alkalmas különböző műtrágyák és tápanyagtartalmuk Műtrágya Nitrogén Foszfor Kálium Magnézium hatóanyag-tartalma %-ban Volldünger 14 7 21 2 Buvifer 14 7 21 2 Peretrix III. 5 8 10 nyomokban Wuxal 9 9 7-Ammónium-nitrát 34-Kénsavas káli 60-A táblázatban feltüntetett műtrágyák közül különösen a Volldüngert és a Buvifert kell kiemelni, mert azok a biogazdálkodáshoz megfelelő mennyiségű nitrogénen és káliumon kívül a fotoszintézisnél fontos szerepet játszó magnéziumot is tartalmazzák. 107