Szűcs Endre: Vágóállat- és húsminőség (Budapest, 2002)
7. Az állatitermék-előállítás és állatvédelem, a könyezetterhelésre gyakorolt hatás
nem biotakarmányt etetni. Az állatfajtát úgy kell kiválasztani, hogy az az adott körülmények közötti tartásra a legjobban megfeleljen. A szaporításban előnyben kell részesíteni a természetes módszert, ezért apaállatokat kell tartani. Az esetleg megbetegedett állatokat elsősorban gyógynövényekkel és homeopatikus szerekkel kell kezelni. Öröklődő betegségekkel, mint amilyen a sertés stressz-szindrómája vagy a szarvasmarha nehéz ellése, terhelt fajtákat nem ajánlott tartani. Szintetikus gyógyszerek betegség esetén a szükséges mértékig használhatók, de a kiürülési idő kétszeres. Csonkítás (például szarvtalanítás) csak állatvédelmi okból végezhető minimális fájdalom okozásával. A szállítás alkalmával a fel- és lerakodásnál az elektromos ösztöke mellőzendő. Az egyes állatfajokra előírták a férőhely-szükségletet, a minimális kort a vágás időpontjában, az átállási feltételeket. A biogazdálkodásban, elsősorban a szarvasmarha tölt be fontos szerepet, mert az hasznosítja a rostban gazdag növényi részeket - mind a melléktermékeket, mind a zöldtakarmányt - és a szükséges trágyát is megtermeli. A kötött tartásmódot kerülni kell. Ausztria és Svájc vezető helyen áll a biomarhatartás terén. Ausztriában a biogazdaságok száma 1991-ben 2000 volt, ez ma már 23 000 és további növekedés várható. Németországban több biogazdálkodási egyesület van, ahol különböző húsmarhafajtákat eltérő, de a biogazdálkodási feltételeknek megfelelő kereteken belül tartanak. A márkázotthús-programok egyes elemei megegyeznek a biohús előállításéval. A márkázotthús-programok nagyon különbözőek: egyesek a szigorúbb állatvédelemmel, a hozamfokozók tiltásával és a származás igazolásával, mások csupán a jobb húsminőséggel igyekeznek megnyerni az igényes fogyasztókat. A biohús előnyei: a biogazdálkodás lényegéből eredően a biohús elsősorban egészségügyi kockázati és etikai szempontok szerint különbözhet a nem bioélelmiszerektől. A táplálóértékbeli, érzékszervi és funkcionális tulajdonságokról kevés adat áll rendelkezésre. 192