Magda Róbert - Marselek Sándor: Vidékgazdaságtan 2. Fejlesztési lehetőségek a vidékgazdaságban (Budapest, 2010)
7. VIDÉKI TÉRSÉGEK VERSENYKÉPESSÉGE
Tehát az európai tendenciákkal teljesen ellentétes folyamat zajlott Magyarországon, amikor az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás területe évről-évre csökkent. Az ökológiai gazdálkodás fejlesztésével foglalkozó utolsó kormányhatározat szerint (2253/1999 (X. 7.) 2006-ra a magyar biogazdálkodás területének el kellett volna érnie a 300 ezer hektárt, ezzel szemben valahol 130 ezer hektár körül járhatunk. Ebben elsősorban (szinte kizárólag) a támogatási rendszer a „ludas”. Korábban is volt fluktuáció, és számosán hagytak fel a biogazdálkodással, de 1995-től 2004-ig mindig nagyobb volt az új terület, mint a kieső. Most azzal, hogy 2004-től a biogazdálkodásba újonnan belépő gazdák nem kaphattak támogatást („nincs rá forrás”) erőteljesen csökkent a számuk, és míg 2004-ben 400 körülien vágtak bele az ökológiai mezőgazdálkodásba, addig 2007-ben már harmincán se. A támogatás „nem indítása” itt más eredménnyel jár, mint a többi környezetgazdálkodási programban, hiszen az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában (ÚMVP) 2009-ben induló ökológiai gazdálkodást segítő támogatás kiemelkedően magas összeggel segíti az „átállásban” lévőket, márpedig, ha valaki támogatás nélkül elkezdi az átállást, akkor jogosultsága időarányosan elvész. A biogazdálkodás kritikus szakasza az „átállás”, amelyen minden biogazdának át kell esnie. Ebben a 2-3 éves szakaszban a termelés már bio, a vele járó hozamcsökkenéssel, kockázatnövekedéssel, de a termés még nem az, és természetesen az ára sem a magasabb bio ár. Ebben merőben más az ökológiai gazdálkodás a többi környezetgazdálkodási programtól, hiszen ott bármikor anyagi hátrány nélkül - be lehet kapcsolódni egy-egy programba, mert nincs különbség a „kezdők” és a „régebbiek” között. Rengeteg az érdeklődő gazda ma is, sokan a túlélés lehetőségét látják a biogazdálkodásban. A korrekt tájékoztatás után jön a sztereotip termelői válasz: „akkor jelentkezünk 2010-ben”. Bízzunk benne, hogy így lesz, megmarad a szándék, és nem szipkázzák el a gazdákat és területeiket a „bóvli”, kis környezeti előnyökkel járó, alacsony támogatási intenzitású programok, és elérhetővé válik 2013-ra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában megcélzott 300 ezer ha bio terület Magyarországon. Nagyon reméljük, hogy a 2010- ben indultak és 2011-re, 2012-re átállók még élvezhetik a „bio boom” (a biotermék ár és fogyasztás 10-20%-os éves növekedése a fejlett világban) jótékony hatásait a biopiacokon, a mai biosokhoz hasonlóan. Az ökológiai mozgalmak A különböző ökológiai gazdálkodási formákat tekintve a szakirodalom hét irányzatot különböztet meg: • Biodinamikus; • Szerves-biológiai; • Soil Association; • Permakultúra, • Fenntartható gazdálkodás (Sustainable Agriculture); • Fukuoka-elmélet; • Agroforestry. 77