Magda Róbert - Marselek Sándor: Vidékgazdaságtan 2. Fejlesztési lehetőségek a vidékgazdaságban (Budapest, 2010)
7. VIDÉKI TÉRSÉGEK VERSENYKÉPESSÉGE
120. táblázat. A területi méret alakulása az éves jövedelem és a vendégéjszakák számának tükrében Megnevezés Elvárt jövedelem (Ft/év) 3.600.000 2.400.000 Vendégéjszakák száma 2250 0 460 1500 0 460 Területi méret 0 90 71 0 60 42 Forrás: saját számítás A helyzetet jelenleg nehezíti, hogy az eddig adómentesként végzett falusi vendéglátás 2010-től adóköteles tevékenységgé vált, ami nem segíti az egyébként is nehezen elérhető, a megélhetéshez elégséges jövedelem elérését, mivel ahhoz, a számított értékeken felül további vendégéjszakák, illetve területi méret növekedés szükséges. Összességében megállapítható, hogy a falusi vendéglátás és a mezőgazdaság jó jövedelemkiegészítő lehetőséget jelentenek egymás számára. A falusi vendéglátás a jelenlegi körülmények között - nem jelent biztos megélhetést Magyarországon, míg a földtulajdonlásból származó jövedelem sem minden esetben biztos forrás, de ennek mértéke függ a rendelkezésre álló földterület nagyságától, és a rajta termesztett növény jövedelmezőségi viszonyaitól. A falusi vendéglátásnak és a mezőgazdasági tevékenység kapcsolódásának különösen nagy jelentősége lehet ott, ahol a hagyományos (intenzív) mezőgazdasági termelés lehetőségei nem adottak. Ilyen területek például a természetvédelmi, nemzeti park mentén lévő, és érzékeny természeti területek, ahol a szigorú természet- és környezetvédelmi előírások nem teszik azt lehetővé, hogy magas szintű gazdálkodás magas szintű jövedelemmel párosuljon. Ezen „on-farm” diverzifikáció szerepet vállal a vidékfejlesztés ökológiai-környezeti célkitűzésének megvalósításában, azaz a fenntartható mezőgazdaság, az agrárkörnyezetvédelem, a természeti és épített környezet védelmének kialakításában. A falusi turizmus - azzal, hogy a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmet egészíti ki klasszikus értelemben - hozzájárul a mezőgazdaság vidéki értékeket megőrző funkciójának erősítéséhez, különösen ott, ahol a természeti adottságok nem teszik lehetővé az intenzív mezőgazdaság gyakorlását. Itt megvalósulhat a mezőgazdaságból származó környezetterhelés csökkentése, hiszen a korábbi jövedelemigény most már kevesebb, a természeti és környezeti feltételeknek megfelelő ráfordításokkal is elérhető, mert a falusi turizmus pótolhatja a kieső jövedelmet. A mezőgazdasághoz kapcsolódó alternatív jövedelemszerzési lehetőségeknek, mint például a biogazdálkodásnak, gyógynövénytermesztésnek és a falusi turizmusnak egyre nagyobb szerepük lesz, különösen nemzeti parki területek mentén. Ezt támasztja alá az is, hogy a mezőgazdaság népességmegtartó erejének fokozatos csökkenése mellett az említett területeknek különlegesnek tekinthető, de mezőgazdasági termelésre kevésbé kedvező természeti adottságai vannak, melyek hasznosítása kizárja az intenzív gazdálkodás lehetőségét. Itt, a falusi turizmus tevékenységi körbe történő bevonásával biztosíthatóvá válna a mezőgazdaságból élők alternatív jövedelemszerzési lehetősége és megélhetése. 103