Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás. Mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök-hallgatók részére (Budapest, 2001)
5. Rácz - Vermes: Települési vízgazdálkodás - Vermes: A vízgazdálkodás feladatai a településeken
5. Települési vízgazdálkodás A vízgazdálkodás feladatai a településeken Az emberi települések sajátos feladatokat rónak a vízgazdálkodásra, amelynek alapvetően itt is a vízháztartási viszonyok fenntartásáról kell gondoskodnia. Különös hangsúlyt kap azonban a települések vízforgalmának szabályozása, valamint a víz által szállított anyagok kezelése, továbbá a víz kártételeinek kiküszöbölése. A települési vízgazdálkodást belterületi vízgazdálkodásnak is szokás nevezni, megkülönböztetésül a településeken kívül lévő területek vízgazdálkodásától, a területi vízgazdálkodástól. A vízgazdálkodás településeken adódó feladatai két nagyobb csoportba sorolhatók: • A természetes vizek rendezéséből, elvezetéséből számlázó feladatok, nevezetesen- a csapadékból eredő lefolyás elvezetése,- a káros talajvíz elvezetése,- a településen áthaladó vízfolyás rendezése. • Az ember által kitermelt víz kezeléséből, fölhasználásából adódó feladatok, vagyis- az ivóvízellátás,- az ipari létesítmények és a fürdők vízellátása,- a szennyvizek összegyűjtése, tisztítása, elvezetése, valamint a keletkező szennyvíziszap kezelése és elhelyezése. Bár a feladatok nagyjából minden településen egyformán adottak, a közművek iránt fölmerülő igények és a megoldások is jelentős mértékben függenek a település nagyságától. Ebből a szempontból a települések három csoportra oszthatók, úgymint — városokra (kis-, közép-, nagy- és világvárosokra); — községekre (kis- és nagyközségekre); — gazdasági-, illetve tanyaközpontokra. Nagy különbségek adódnak természetesen attól függően is, hogy a település síkvidéken, vagy dombvidéken létesült. A sílcvidéki településekre a nagyobb területi kiterjedés és a nagyobb telekméret jellemző, terjeszkedésének természeti tényező gyakorlatilag nem szab határt, a vizek lefolyása késleltetett, s ebből adódóan nagyobb csatornasűrűség kialakítására van szükség, de a tározás lehetőségei rendszerint jobbak. A dombvidéki települések területileg kisebbek, zsúfoltabbak, alakjukat a dombok közötti völgy szélessége határozza meg, a vizek lefolyása gyorsabb, a gravitációs elvezetés lehetősége mindig adott, viszont a külvizek ráfolyása ellen jobban kell védeni a dombvidéki települést. 342