Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás. Mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök-hallgatók részére (Budapest, 2001)
6. Hayde - Vermes: A vízgazdálkodás környezeti hatásai - Vermes: Fogalmak
6. A vízgazdálkodás környezeti hatásai Fogalmak A vízgazdálkodásról és a hozzá tartozó fogalmakról a könyv korábbi fejezeteiben már részletesen szóltunk, itt a környezettel, a környezeti hatásokkal és a környezetgazdálkodással összefüggő legfontosabb fogalmakat tisztáztuk. Környezeti hatásnak, vagy környezethatásnak nevezzük az élőlényeket körülvevő élettelen (abiotikus) és élő (biotikus) tényezők közvetlen hatását egy bizonyos életközösségre. De környezeti hatás a környezetre gyakorolt hatás is: egy-egy tevékenység, vagy folyamat hatása a körülötte lévő környezetre, vagy az előbb említett életközösség, illetve egyes tagjainak válasza a környezeti ténycző(k) által őket ért hatásra. Környezeten a környezeti elemek (föld, levegő, víz, élővilág, valamint az ember által létrehozott, épitett művek) összességét, azok rendszereit, folyamatait, szerkezetét értjük; az ember környezete az a természetes és művi elemekből álló, élő és élettelen alkotórészekből összetevődő tér, amely bennünket körülvesz, amelyben élünk és tevékenykedünk. Tevékenységünk közben a környezetet vagy annak valamely elemét igénybe veszszük, illetve terheljük: ezt környezethasználatnak nevezzük, ami - ma már, a környezetvédelmi törvény értelmében - hatósági engedélyhez kötött. A környezet igénybevétele a környezetben valamely változás előidézése, a környezetnek vagy valamely elemének természeti erőforrásként való használata. A környezetterhelés pedig valamely anyagnak, vagy energiának a környezetbe juttatása, ami a környezetben változást idéz elő. A környezethasználat folyamán bekövetkező változás mértéke természetesen különböző lehet, bizonyos esetekben kedvezőtlen következményekkel járhat. Környezetkárosodásnak nevezzük a környezetnek, vagy valamely elemének olyan mértékű változását, szennyezettségét, illetve olyan mértékű igénybevételét, amelynek következményeként annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetve amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. A károsításon belül környezetszennyezésnek tekintjük a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelését. Mindebből adódik, hogy a környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szenynyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. 382