Cieger András (szerk.): Hazádnak… A hazaszeretet nagy képeskönyve (Budapest, 2007)

"Én sem leszek rosszabb nála"

József Attila: Ady emlékezete Poézis Meghalt? Hát akkor mért ölik naponta szóval, tettel és hallgatással is? Mért békitik a símák alattomba’ lány-duzzogássá haragvásait? Földön a magyar és földben a költő, dühödt markába rögöket szőrit, melléről égre libbent föl a felhő, de tovább vívja forradalmait. A televény titokzatos honában izgat tovább, nem nyugszik, nem feled. Ezer holdon kiált és haragjában szeleket űz a Hortobágy felett. Szeleket, melyek úri passzióból a begyűjtött kis szénát szétszedik s a sülyedt falun fölkapják a hóból Dózsa népének zsuppfedeleit. Teste a földé, Földmívesé lelke, ezért koppan a kapa néhanap. Sírja három millió koldus telke, hol házat épit, vet majd és arat. Verse törvény és édes ritmusában kő hull s a kastély ablaka zörög — eke hasit barázdát uj húsában, mert virágzás, mert élet és örök. 1930. március 23. Padi László: Juhaklok

Next