Deáky Zita: Jó kis fiúk és leánykák. A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon (Budapest, 2011)
A gyermekirodalom kezdetei
A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon 466 O Kósa Lajos r Pósa Lajos költői-írói életútja nem tartozik irodalomtörténetünk klasszikus vonalához, mégis beszélni kell róla, mert a 19. század végétől a 20. század közepéig, a halála utáni évtizedekben is töretlen maradt népszerűsége a magyar gyermekek és a felnőtt generációk között. Gömör megye magyarsága napjainkig is őrzi és ápolja emlékét. Másrészt életművének fontos részét képezte a gyermekirodalom megteremtése, nemcsak a verseivel, hanem lapalapító és lapszerkesztő tevékenységével is. A korábbi gyermekkönyveket íróktól, elsősorban Bezerédj Amáliától eltekintve ő ismerte fel először, hogy gyermekolvasók igenis léteznek Magyarországon, és nekik saját irodalomra, gyermekirodalomra van szükségük.35 Akkor egyedülálló állásfoglalása miatt a kor legnagyobb írói, költői írtak lapjaiba, köteteibe annak ellenére, hogy az irodalomtudomány és az irodalomkritika jeles képviselői fanyalogva fogadták Pósát. 1937-ben a Gyermeknevelés című lapban Jászayné Holczer Borbála összefoglalta azt a képet, ami Pósáról élt Magyarországon a két világháború közötti időszakban: „Édesapja egykor a radnóti 30 holdba vetette a magot, ő munkatársaival a magyar gyermekek ezreinek a lelkébe ültette a vallásosság, hazaszeretet, meleg családi érzés, a természet szeretete, magyaros ízlés, játékos kedv, helyes ritmusérzék, másokkal való együttérzés és a derűs, vidám életszemlélet nemes palántáit, amikből azóta sok magyar lélekben hatalmas, szép növény fejlődött."36 Költői-írói útja egyenesen ívelt felfelé, életét tulajdonképpen verseivel ő maga formálta mesebelivé és mindenki számára ismertté. Nemesradnóton született 1850-ben, apa nélkül, édesanyjával élt és gazdálkodott a harmincholdas kisbirtokon. Szülőfalujában kezdte iskolai tanulmányait, és bár néhány évvel később, de ugyanabba a rimaszombati gimnáziumba járt, mint Mikszáth Kálmán. Sárospatakon majd Budapesten tanult tovább a bölcsészettudományi karon, ahol tanári oklevelet szerzett. 1875-1876-ban összesen egy 283. Pósa Lajos íróasztalánál, 1914 35 Praznovszky 2006, 9. 36 Jászayné 1937,3.