G. Fodor Gábor - Schlett István: Lú-e vagy szobor? Tanulmányok tudományról, politikáról, politikatudományról (Budapest, 2006)

III. Hogyan gondolkodjunk a politikáról? (Határok és határsértések)

nyerseséget! Inkább töredelmesen bevallom, nem értem a Bogár László által követett gondolatok rendjét - ha azt filozófiaként kell olvasnom (ugyanakkor a látszat ellenére - a könyv az Osiris Politológia sorozatának darabja - Bogár írása nem is tudomány, mert csak állít [ítél], de semmit sem bizonyít). De ta­lán nem is filozófiaként kell érteni, a kérdés csupán az, hogy van-e olyan kife­jezésmód, ami lényegazonos a nyelvi szabályok, a nyelv által követett rend felrúgásával. Tudtommal van ilyen, ez lenne a költészet. Ha Bogár könyvét filozófiaként vagy akár a politikai gondolkodás termé­keként olvasom, a kulcs ugyan belemegy a zárba, de nem nyitja ki, ha tudo­mányként, a kulcs beletörik, az ajtó zárva marad. Ha viszont műve valójában költemény, akkor eltűnnek ellenérzéseink. Hiszen a költészet maga is találko­zás a semmivel. Persze mennyivel szebb (és rövidebb) József Attila. Végül már csak egy szerény hozzájárulásom lenne a kötethez: címváltoz­tatást javaslok. Az eredeti cím - Magyarország és a globalizáció -, úgy vélem, nem felel meg teljesen a könyv tartalmának, van ennél kifejezőbb: Bogár és a semmi. (2004) 384

Next