Joó Tibor: A szellemtörténet és a magyar nemzeteszme. Szerkesztette Filep Tamás Gusztáv (Budapest, 2019)
2. fejezet. Szellemi alapok, pályakezdet, kapcsolathálók
egyesületeit a budapesti Bartha Miklós Társaság kívánta összefogni, 1929-ben indított, negyedévenként kiadott (ám 1930- ban már megszűnt) röpiratsorozatában mind a felvidéki, mind az erdélyi ifjúsági mozgalmak képviselőit szerepeltetni kívánta, és a Bethlen Gábor Körből is iparkodott kéziratokat szerezni, így a második számba - melyben Asztalos Miklós, Féja Géza, Szalatnai Rezső, Aradi Zsolt, László Gyula, Duka-Zólyomi Norbert, Balogh Edgár, Győry Dezső, Kodolányi János és Fábián Dániel is szerepelt, azaz az ifjúsági mozgalmak számos irányzata képviseltette magát - Joó Tibor is adott kéziratot, mégpedig az utókor nagy meglepetésére verset, amely a költői „fejlődés” egy másik fázisát mutatja, mint az Iniciálék és emblémák klasszikus versformákban és formanyelven írt opuszai. Az arató 114 visszafogott áradású, mindazonáltal túlírt szabadvers, a munka után hazaballagó, munkába szikkadt paraszt képe, akinek óriásira nyúlik az árnya „és elfekszik a földön messze, messze / mögötte, vágott rendeken, kalászokon”, s „a nap diadalmi máglyát gyújt elébe”. Fáradt szimbólum ez, igaza lehetett József Attilának, akinek e szám költői anyagait minősítő sorait Joó ifjúkori verseskötete kapcsán idéztük már. Az ifjúsági mozgalom utóvédharcaihoz és a nép felfedezésének vállalt programjához köthető - és persze Buday Györggyel való említett barátságának is tulajdonítható, hogy az új évtized elején (a protestáns) Buday a szegedi alsóvárosi (természetesen katolikus) búcsú ihlette - utóbb Nyugat-Európában is sikert aratott - fametszetkönyvét recenzálja a Nyugatban,115 s ez alkalmat ad neki arra is, hogy a művész-társadalomkutató programját népszerűsítse. „[...] a témát, a szegedi lelket, a maga religiozitásában ragadva meg, emeli a grandiozitás fokára a »Boldogasszony búcsújáéban. De e lapokból nemcsak a primitív lélek alázata és áhítata árad az együttérző művész lelkén keresztül, nemcsak az emberi hit 114 Joó Tibor 1929: Az arató. Új Magyar Föld, 1929. II. 62. 115 Joó Tibor 1931: Boldogasszony búcsúja. Buday György fametszetei - Szeged, Nyugat, 1931.11/21. 493-494. 69