Kukorelli István: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban - Tanítani 10. (Budapest, 2006)
Tisztelgő, emlékező beszédek
Nem kívánok oltárképet festeni Bibóról. Az életműről, elképzeléseiről, a múlt általa történő megítéléséről természetesen vitatkozni lehet. Ám Bibó István, az ember, mérték és mérce. A visszaemlékezésekből, nyilatkozatokból, levelezéséből összeállítható a tényszerű magánemberi portré, kötelesség- és felelősségtudata, az, ahogy tudósként élt az idővel, hihetetlen szerénysége és figyelmessége, puritanizmusa, családszeretete példaadó. Bibónak nagy erkölcsi tartása volt és tőkéje van. A 20. század legerkölcsösebb gondolkodóinak egyike, aki önmagával szemben is kérlelhetetlen volt, ha kellett, saját magában kereste a rosszat, a változtatnivalót. Kertész Dezső személyes hangú visszaemlékezését folytatva „Bibó nagyformátumú ember volt, a világ fogaskerekeit tudta volna mozgatni... Egy fejjel mindenkinél magasba.9 Megjelent: Pesti Sándor - Szabó Máté (szerk.): „Jöjj el szabadság!" Bihari Mihály egyetemi tanár 60. születésnapjára készült ünneplő kötet. Rejtjel Politológia Könyvek 14. Budapest, 2003. Rejtjel Kiadó, 113-117. 9 Kertész Dezső: i. m. 281