Pogrányi Lovas Miklós: Konzervatív reneszánsz az Egyesült Államokban (Budapest, 2016)
Csák János
[... ] Az igazságosságban minden erény bennfoglaltatik, [...] a tökéletes erény gyakorlati megvalósítását jelenti, [...] mert akinek a birtokában van, az erényt nemcsak önmagával, hanem másokkal szemben is tudja gyakorolni."101 A szabad társas lények által kialakított efféle „jó (helyes) és igazságos (törvényes) rendre (berendezkedésre)"irányul az amerikai „experiment in ordered liberty" a szabadság rendjének kísérlete,11 amelyhez az amerikai alapító atyák érvelése szerint érdemes csatlakozni, és amelyre a konzervatív kutatóintézetek és gondolkodók oly gyakran hivatkoznak alapvetésként. A konzervatív kutatóintézetek és gondolkodók döntő problémája tehát „a jó és igazságos rend" modern megvalósításának átgondolása és elősegítése. De vajon mennyiben felelnek meg elgondolásaik e célkitűzésnek? Milyen logikai sorrend áll fenn az egyes társadalom- és politikai gazdasági részcélok között? Melyek az egyes célokhoz vezető hatékony és célkonzisztens politikai, gazdasági, szellemi és spirituáliseszköz-kombinációk, és ezek milyen kölcsönhatást gyakorolnak egymásra? A célok hierarchiáját és az eszközkombinációk vizsgálatát segítheti az értelem és a történelmi tapasztalatok próbáját kiálló mérce meghatározása. A következőkben egy társadalomfilozófiai összefüggésrendszert megtestesítő mércét vázolok fel, amelynek fényében reményeim szerint vizsgálhatóvá válnak a társadalomra és a politikai gazdaságra vonatkozó megállapítások. Az emberkép mint mérce A jó és igazságos rendről való gondolkodás kiindulópontja az emberfelfogás, vagyis az ember önmagáról és embertársáról alkotott képe: hogyan viszonyul valaki az emberi léthez, milyen értelmet és jelentőséget tulajdonít az emberi életnek, ebből milyen magatartást, vi 10 Arisztotelész 1129b. 11 József Attila szavaival: „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet," Levegőt! (1935. nov. 21.) http://mek.oszk.hu/05500/05570/html/jozsef_attila0020.html 26