Sólyom László: Egy elnökség lenyomata. Válogatott beszédek és interjúk (Budapest, 2010)
Felelősség a jövő nemzedékek iránt
forma jövőt és jövőképet ad a vidéknek. Mindezért jelentősége folyamatosan növekedni fog. Külön ki kell emelni az ökológiai termelés és a népegészségügy összefüggését: a biotermékek egészségesebbek, mint a szokásos modern technológiával előállított élelmiszerek. Ezek a szempontok Magyarországon, ahol a mezőgazdaság nehéz helyzetben van és a lakosság egészségi állapota igen rossz, különösen nagy súllyal esnek latba. Magyarországon a biogazdálkodás túlnyomóan növénytermesztést jelent. Az ökológiai állattartás ehhez képest elenyésző. Az EU régebbi tagországaihoz képest azonban igen alacsony a biogazdálkodással művelt földterület aránya is: ez a megművelt földek csupán 2,1 százaléka - szemben az 15-20 százalék közötti európai aránnyal. Biztató viszont, hogy a terület nálunk évente 10—20 ezer hektárral nő — volt olyan esztendő, amikor 30 ezerrel. Az utóbbi hat év statisztikai adatai szerint a magyar biogazdálkodás minden mutatója egyenletes növekedést jelez: a vállalkozások számától az így megművelt földterületen át az ellenőrzött területekig. Éppen a további fejlődéshez fontosak a Channel-projektből nyerhető adatok, és az ebből származó kapcsolatok. Kell továbbá állami segítség is: megfelelő jogszabályok és intézmények; tágabban értve olyan állami környezetpolitika, amely a fenntartható fejlődést érvényesíti a gazdaság egészében. Ide tartozik a nevelésügy is. Léteznek azok a nemzetközi stratégiák, amelyek az állami oktatáspolitikának keretet adnak: az ENSZ által 2005-től meghirdetett „fenntarthatóságra nevelés évtizede” vagy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága és az UNESCO közös stratégiája szintén a fenntartható fejlődésre nevelésről szól. Már régen, a kilencvenes évek eleje óta megvan a Tanács rendelete az ökológiai termelésről és a termékeken az erre utaló megjelölésről; a magyar rendeletek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről. A magyar jogszabályok és programok foglalkoznak a legfontosabb kapcsolódó témákkal: a fogyasztók egészségének védelmével, valamint a hagyományos magyar növényfajták megőrzésével és a régi magyar háziállatok fenntartásával. Ez utóbbi célkitűzés kapcsán ki kell térni a géntechnikailag módosított szervezetek kérdésére. Nem ez az az alkalom, amikor meg lehetne vitatni, hogy a módosítással nem csupán az adott élőlények változnak meg, hanem egész rendszerek borulnak fel: megváltozik a faj helye az ökoláncolatban. Másrészt — és ez indokolja, hogy a kérdést itt érintsem — a koegzisztencia, vagyis a biztonságos távolság a módosított növények és a többi között igen nehezen valósítható meg, egyes szakértők szerint lehetetlen kivédeni a GM növények általi beporzást. Erre 172