Stefkovics Ádám - Pillók Péter (szerk.): Századvég Riport 2022. (Budapest, 2023)
Társadalom
Szakirodalmi áttekintés Jelen fejezetben néhány releváns elmélet mentén azon gondolatmenet felvázolása a célunk, amellyel a klasszikus és az általunk alkalmazott definíciók különbségei elméletileg és egy empirikus kutatás mentén értelmezhetők. Kiindulópontként a kultúra fogalmát értelmezzük, először tágabb, antropológiai értelemben, majd a szűkebb témánkhoz kapcsolódó szociológiai megközelítésben, amely témánk fókuszához közvetlenül kapcsolódik. A kultúra korábban az egyéni képességekkel kapcsolódott össze: „A középkorban az eredeti jelentést az emberi képességekre is kiterjesztették: a kultúra egy személyes képesség lett, amelyet fáradhatatlan erőfeszítés és kemény munka árán lehetett elérni. A francia, a német és az angol is magába integrálta ezt a jelentést, először egyéni, majd közösségi értelemben is, így lett a kultúra a civilizáció szinonimája.”1 A kultúrába annak antropológiai értelmezése szerint beleértünk mindent, ami a társadalom tagjai számára lehetővé teszi, hogy a nagyrészt közösen értelmezett világban élve egymás számára érthető módon cselekedjenek.1 2 A kultúra szociológiai értelmezésének egyik központi alakja Pierre Bourdieu, aki a kulturális tőke definícióját fogalmazta meg. Anélkül, hogy Bourdieu tőkeelméletét részletesen ismertetnénk, annyit érdemes jeleznünk, hogy a tőke a francia szociológus értelmezése szerint felhalmozásból vagy elsajátításból álló munka eredménye. Meghatározó tanulmányában megkülönböztet gazdasági, kulturális és társadalmi tőkét.3 A kulturális tőke három formában létezhet: 1) bensővé tett, a szervezet tartós készségének formájában, 2) tárgyiasult állapotban (kulturális javak, például könyvek, képek formájában), továbbá 3) intézményesült állapotban (titulusok, okiratok formájában).4 Ez a meghatározás segíthet elméletileg is megalapozni kutatásunk témáját és annak elemzési szempontjait. A következőkben alapvetően 1 Szántó Diana: Introduction to culture theories from an anthropological point of view. Idézi: Udvarhelyi 2007. 2 Márkus 2017. 3 Bourdieu 1997. 4 Uo. 170