Trócsányi László: Párizsi Napló avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július-2014. június (Budapest, 2018)
4. fejezet. La vie continue - Az élet megy tovább. Az év, amikor mégsem lett vége a világnak
2012. szeptember 10. — 2012. szeptember 30. bennünket. Jeleztem, hogy a magyar állam jogi vitáinak eldöntésében nem a Külügyminisztérium az illetékes, s inkább forduljanak jogaik érvényesítéséért az ebben illetékes tárcához. Ők azonban szemmel láthatóan kizárólag politikai kérdésként tekintenek az ügyre, a jogi érvek másodlagosak. Piettonnak elmondtam, hogy korábban levelet írtam Fabius miniszternek Pascal Besson tiszteletbeli konzuli kinevezéséről, de még nem kaptam rá választ. Megígérte, hogy utánanéz az ügynek. Pietton a látogatás végén udvariasan megdicsérte franciatudásomat. Pritz Helga volt velem a megbeszélésen, miután megkaptuk a dátumot, elkezdhettük a Martonyi-látogatás programjainak megszervezését. Szeptember 27-én ismét Szegedre utaztam. Emlékkonferencia Szabó Józsefről 28. Téma: Szabó József közjogi gondolkodásának időszerűsége. Sokat dolgoztam az előadásomon, a sanyarú sorsú jogtudós édesapám barátja volt, ezért szívügyemnek tekintettem, hogy méltón emlékezzek meg róla. Szabó József professzor az alkotmányjogi tanszék professzora volt, de több évet töltött börtönben egy sikertelen disszidálási kísérletért, majd az 1956-os helytállása miatt el kellett hagynia az egyetemet, és rendkívül nehéz körülmények között élt. Sokat dolgoztam a mondandómon, fontos, hogy a hányatott sorsú és elfelejtett professzorainkról tisztességgel emlékezzünk meg. Szeptember 28-án Budapesten, a Magyarság Házában tartottam konferencia-előadást a külföldön történő szavazás lehetőségéről, bemutatva a Velencei Bizottság idevonatkozó jelentésének legfontosabb megállapításait. Franciául beszéltem, igyekeztem elvi alapokra helyezni a gondolataimat. Hogyan fejlődik a választójog a XIX. századtól kezdődően? Miért van szükség arra, hogy a külföldön élők szavazati jogukkal élhessenek? Mik az érvek és ellenérvek, milyen tendenciák érvényesülnek Közép- és Kelet-Európában? Joëlle Garriaud-Maylam 28 Szabó József korának egyik kiemelkedő jogtudósa, a szegedi József Attila Tudományegyetem egykori professzora és dékánja. Alkotmányjogi és jogbölcseleti tanulmányait bécsi ösztöndíjjal kezdte, ahol Bibó Istvánnal került szoros kapcsolatba, majd az Oxfordi, a Genfi Egyetemen, illetve az Institut Universitaire de Hautes Etudes Internationales-on, valamint a hágai Nemzetközi Bíróságon folytatta. Később bírói pályára került. 1950-ben Bibóval együtt politikai okból elbocsátották, s mivel sehol sem alkalmazták, megpróbálta családjával együtt az országot elhagyni, ez azonban nem sikerült, két és fél évi börtönbüntetést kapott. 1956-ban az egyetemi ifjúság követelésére visszakerült a jogi karra, de négy év elteltével rokkantnyugdíjba helyezték. 269 *