A Katolikus Egyház Magyarországon (Budapest, 2007)
A KATOLIKUS EGYHÁZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON Teológiai megközelítésben az Egyház Isten népe. látható és egyben kegyelmi közösség. Az elsődleges ősminta az egyetemes Egyház, mely a részegyházakban megsokszorozódik. A részegyházak (főként egyházmegyék) élén a megyéspűspök vagy a vele jogilag azonos megítélés alá eső főpásztor, pl. területi apát áll. Több egyházmegye egyháztartományt alkot, élén a metropolitával. Valamely ország püspökeinek egyesülése a püspöki konferencia, amelyben a konferencia tagjai egyes lelkipásztori feladataikat közösen gyakorolják. A konferenciának jellegénél fogva általában tanácskozási joga van. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagja az összes magyarországi egyházmegye megyéspüspöke és azok, akik a jogban velük egyenlő elbírálás alá esnek, így a pannonhalmi bencés főapát mint területi apát és az apostoli kormányzók, az egyházmegyei kormányzók, a koadjutor püspökök, a segédpüspökök és címzetes püspökök. A konferencia feladata a magyarországi latin és keleti szertartásé katolikus püspökök közös lelkipásztori feladatainak tanulmányozása, megtárgyalása és esetenként - az egyetemes egyházjognak megfelelően - szabályozása, valamint az egyházi munka kellő összehangolása. A konferenciát az elnök képviseli. A konferencia egyes hatásköreit az elnökre, elnökhelyettesre, a titkárra, az Állandó Tanácsra, a bizottságokra, illetve a titkárságra átruházhatja. A konferencia szükség szerint, a gyakorlatban évente négy alkalommal, szabályos időközönként tart teljes ülést. A konferencia elnöke rendkívüli ülést hív össze év elején a gazdasági ügyek megtárgyalására, a költségvetés elkészítésére. A konferencia üléseire az apostoli nuncius is meghívást kap. Az Állandó Tanács a konferencia azon választott testületé, amely a püspöki konferencia titkársága segítségével gondoskodik a konferencia üléseinek előkészítéséről, az ülések döntéseinek végrehajtásáról, s amely a teljes ülések között intézi mindazokat