A Rigómezei ütközet. Szerb népdal a XIV. századból - A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből (Budapest, 1898)
A rigómezei ütközet. Szerb népdal a XIV-ik századból. A szerb népdalok szépségét már Goethe is dicsérte. 1896-ban kiadtam a »Kraljevics Márké« szerb népballada gyűjtemény magyar fordítását, melyet a magyar sajtó örömmel fogadott, mint egy a magyar irodalomban elhanyagolt irányzat ápolását; a rigómezei szerb népdalok fordítása a megkezdett munkának folytatása, melyek sorából ez alkalommal egyet mutatok be, a »Rigómezei iitközet»-et. Lázár szerb cár a törökök elleni harcban 1389-ben a Rigómezőn elesett s vele elbukott a szerb cárság is, mely négy évszázadon át a balkáni félsziget leghatalmasabb állama volt. A gyászos esemény emlékét számos egykorú népdal zengi, melyeket változatlan alakban a délszlávok máig is énekelnek. E szép népdalokat többen, szerbek és horvátok, művészi formába öntötték, így Novákovics ki kilenc balladává és Marties ki több énekre terjedő rendszeres nagy eposszá alakította : én nem ezen átdolgozásokat, hanem magukat az eredeti hősdalokat fordítottam és fordítom, hogy miért, azt a műértőnek nem kell bővebben fejtegetnem. A fordítást az eredetivel megegyezően két ütemre (4.6) osztott tíz szótagú hangsúlyos sorokban esetlegeseknek látszó rímekkel eszközöltem. A rigómezei szerb népdalok, úgy az itt közlött, mint a többiek is, nemcsak költői szempontokból értékesek hanem történelmi tekintetben is érdekesek. 1*