A Szentatya Magyarországon (Budapest, 1991)
Tartalomjegyzék
ország részesülhessen. Bennünket, elhangzott szavai nyomán, Üdvözítőnk ajándékozzon meg az erős hit életformáié erejével, hogy a népek nagy családjában mi is hiteles megvalósítói és tanúi lehessünk Jézus Krisztus evangéliumának. Tudjuk, hogy nincs másban üdvösségünk és nincs az ég alatt más, emberhez méltó életút. Kívánjuk és kérjük, hogy éppen úgy, mint Mestere, az Úr Jézus, továbbra is szívesen hallgatott hirdetője legyen az egész világon az örök igazságnak. Az Úr Jézus pedig, akinek apostolaként eljött hozzánk, minket is, visszavezetve hamis utakról, őrizzen meg az igazságban. A magyarok áldásos jókívánsága is imádságunk. Kérjük az élet Szerzőjét: „Isten éltesse sokáig!” Tartsa meg egészségben, élő hitben, kegyelemben földi napjaira és a már megkezdett örök életre. — Szentatya pedig kérje ezt az életet nekünk is, Isten előtt mindenkor kedves imájában. Tüdjuk, hogy lelkipásztori útját a teremtő Lélek világot megújító ereje kíséri. Az ő kegyelme érleljen gazdag gyümölcsöt valamennyi jelenlévő és az elektronika szárnyain hozzánk kapcsolódó embertársunk életében. Ennek a lelki megújulásnak jeleként fogadjuk szentmisénket záró apostoli áldását. A Szentatya minden vasárnap délben, bárhol legyen is, a hívekkel együtt közösen imádkozza az Úrangyalát és néhány mondatos kis elmélkedést fűz hozzá. Ezúttal a szentmise végén történt ez, és a következőket mondta: Kedves Testvérek! 1. Örömmel és meghatottsággal tölt el, hogy e gyönyörű magyar földön a nyilvánosság előtt elimádkozhatom az Úrangyalát. Veletek együtt mondhatom el Máriapócs szentélyében, amely mindig fontos szerepet játszott az ország lelki életében. Ez az imádság egyszerű és rövid, de tömör kifejezéseivel magában foglalja üdvösségünk központi titkát. Jól tudjátok, hogy ez az ima olyan sorsdöntő esemény következtében terjedt el az egész világon, amely hazátokhoz kötődik: a keresztények győzelméhez a Nándorfehérvár védelméért folytatott csatában. 1456-ban III. Callixtus pápa rendelte el, hogy a keresztény világban délben húzzák meg a harangokat, s kérjék Isten oltalmát e szép könyörgő imával Mária tiszteletére. Ez a könyörgés adott erőt a keresztényeknek azokban a nehéz időkben, amelyek oly sok veszedelemmel fenyegették mind a vallási, mind a polgári életet. Ennek következtében az Úrangyalát gyorsan elfogadták és bevezették az egész Egyházban, mint a hála és az Istenanya közbenjárásába vetett s mindig megújított bizalom fohászát. 2. Ehhez az imádsághoz a nyugalom és a béke vágya kapcsolódik. Eredete, lényegében bibliai felépítése — hiszen a megtestesülésből kiindulva eljut a húsvéti titokhoz, hogy így megnyíljék a végső feltámadás reményének — mindez a századok távlatában is megőrzi változatlan értékét és érintetlen frissességét. Az Úrangyala ma is nagyon időszerű imádság. Örömmel használom fel ezért az alkalmat, hogy figyelmetekbe ajánljam elimádkozását a megfelelő napszakokban — reggel, délben és este, a mindennapi munka ritmusához igazodva. Kívánom, hogy a megváltás titkairól való elmélyedésben mindegyiktek vigaszt és erőt találjon. Az üdvösségnek ilyen módon felidézett történetét be kell kapcsolnunk mindennapi életünkbe, úgy, hogy azt belülről megvilágítsa és természetfölötti beteljesedése felé irányítsa. 3. A modem városokban a felhőkarcolók teteje magasabbra nyúlik, mint a templomtornyok, a forgalom zaja gyakran elnyomja a harangok zúgását, s a munkaidő gyakran nem alkalmazkodik életünk természetes ritmusához. Mindez megnehezíti az áhitat e hagyományos módjának gyakorlását. Fontos ezért, hogy fölébe emelkedjünk a modem világ körülményeinek, és meg tudjuk őrizni lelkünk belső életének kifejezési formáit. Nagyra kell értékelnünk azt a gazdag üzenetet, amelyet az Úrangyala hirdet számunkra, s ezáltal is erősítsük keresztény elkötelezettségünket, s igent mondhassunk Annak üdvözítő tervére, aki „testté lett és közöttünk lakozott”. A hármas Gloria Patri után a Szentatya áldást adott, majd így szólt: Drága testvéreim! Ezt a napot az Úristen adta. Hálát adunk az Úrnak ezért a napért, ezért a vasárnapért, amelyen oly sokakat összegyűjtött a Szűzanya máriapócsi szentélyéhez. Hálát adunk minden jelenlévőért, a magyarokért, a szomszédos népek közül jött zarándokokért; a bíborosok, papok, diákonusok és szerzetesek és szerzetesnők és hívők jelenlétért; a fiatalokért, akik a Jasna Gora-i találkozóról tértek vissza. Hálát adván imádkozzunk a keresztények egységéért, annak a nagy vágynak a teljesüléséért, amit főpapi imájában az Úr így fejezett ki: „Hogy egyek legyenek!” Ez a vágy hassa át a szívünket és legyen benne állandó, hogy egyek legyünk nyugati és keleti keresztény testvéreinkkel. Állandóan visszhangozzék az Egyház minden zarándokhelyén, itt Máriapócsott is. Mária, az Egyház Anyja, ennek a máriapócsi kegyhelynek és a világ minden kegyhelyének Anyja, legyen anyja egységünknek a hitben! Köszönöm nektek, testvérek ezt a csodálatos szentmisét, a sok résztvevőt, a keleti egyház imáját, amely oly gazdag kincsekkel ajándékoz meg minket. Az Úr áldjon meg titeket! Máriapócs Királynéja legyen veletek mindig! Köszönöm!!! A viszontlátásra!!! Negyed kettőkor szállt fel a pápai helikopter és a Szentatyát Nyíregyházára vitte, ahol a püspöki székházban ebédelt. Negyed ötkor indult tovább Debrecenbe, hogy a Nagytemplomban a magyarországi nemkatolikus egyházak képviselőivel találkozzék. Adoráció 52