Adamik Tamás: József Attila: Medáliák című ciklusának szerkezete - A Szent István Tudományos Akadémia Székfoglaló előadásai 9. (Budapest, 2006)
Ars poeticája első sorában: „Tele vagyok, dallal vagyok tele."48 Továbbá ugyanígy viszonyul a történeti téma feldolgozásához, mint Petronius. Mátyás király és Bánk bán (111-112) igaz életrajzát nem szabad megverselni, mert lapos lesz, mondja, majd kifejti hogyan is kell éneket írni: Nem a való, hát: annak égi mássa Lesz, amitől fiigg az ének varázsa: E hűtlen hívség, mely szebbít, nagyít - Sulykot, bizony, nem egyszer elhajít: Ez alkonysugár, mely az árnyakat, E köd, mely nőteti a tárgyakat; E fénytörődés átlátszó habon, E zöld, esős lég egy május-napon: Ez önmagánál szebb, dicsőbb természet: Egyszóval... a költészet. (220-229). Ezek után visszatérhetünk József Attilára és a Medáliákra. Nos a Vojtina ars poeticája és a Medáliák között oly sok az egyezés, hogy arra kell gondolnunk: József Attila a Medáliákban azzal a verseszménnyel kívánt versenyre kelni, amelyet Arany a Vojtina ars poeticájában leírt. De melyek is ezek az egyezések, ezek az allúziók? A versformát, a felező tízest már említettük. A Vojtina ars poeticájának verszenéje - ha hangosan olvassuk, az ókorban mindig hangosan olvastak -, rendkívül hasonlít a Medáliák hangzására. Például az Ars poeticának ez a sora: E fénytörődés átlátszó habon önkénytelenül fölidézte bennünk a Medáliák következő sorát: Lehet, hogy hab vagy, cukrozott tejen (4,1). A hasonló ritmuson, zenén kívül szóegyezes is található a kér sorban: a hab szó. Éppen ez a szóegyezés indított arra bennünket, hogy más egyezések után is kutassunk e ciklusban, s találtunk is sok közös szót. A Vojtina ars poeticájában, ha a vers elejétől indulunk, találjuk a következő szavakat, amelyek a Medáliákban is előfordulnak: 48 Petronius pedig feltehetőleg Horatius Bacchus-hímuszáia alludál: carm. 2,19,6: plenoque Bacchi pectore. 24