Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve - Szent István kézikönyvek 5. (Budapest, 2001)

Harmadik korszak: A nyugati keresztény népközösség felbomlása (1300-1789)

A PÁPASÁG A RENESZÁNSZ KORBAN (1447-1521) és a török elleni küzdelemnek szentelte. Maga is állandóan írt, neki köszönhető az eddigi egyetlen pápai emlékirat (Commentarii rerum memorabilium). A törökellenes szövetség összekovácsolása azonban minden erőfeszítése ellenére kudarcot vallott: a nyugati világ ekkor már mit sem akart tudni az egységes összefogásról. Amikor végre sikerült egy pápai flottát felállítania, már testileg-lelkileg megtört ember volt, akit hamar elért a halál. Utódjának a bíborosok a saját szépségéről sokat tartó velencei Pietro Barbót választották meg, aki II. Pál néven (1464-1471) uralkodott. Megválasztásakor különféle ígéreteket kellett tennie (capitulationes), ezeket azonban nem tartotta meg, mint ahogyan uralkodását is az önkényesség és a bíborosi kol­légium visszaszorítása jellemezte. Kúriai reformja a humanisták gyűlöletét és rágalmait (Platina: Vitae Pontißcum Romanorum) zú­dította magára. A huszitizmust támogató Podjebrád György (1458- 1471) cseh királlyal hosszas küzdelme volt. II. A reneszánsz fénykorának pápái (1471-1521) II. Pál utódai alatt a pápaság újabbkori történetének legmélyebb pontjára süllyedt. IV. Sixtus (1471-1484), Francesco della Rovere vá­lasztása előtt tudós és jámbor ferences szerzetes volt, de éppen ezért naív és tapasztalatlan. Mint pápa, nemcsak hagyta magát számta­lan családtagjától szemérmetlen módon kiszipolyozni, hanem ő ma­ga is uralkodásának egyik feladatát abban látta, hogy családját Itá­lia leggazdagabb, legbefolyásosabb nemzetségei közé emelje. Nem kevesebb, mint hat unokaöccsét nevezte ki bíborosnak, köztük a fia­tal és erkölcstelen Pierro Riariót (|1474) és az ugyancsak méltatlan Raffaele Riariót (tl521), aki később X. Leó pápa ellen összeesküvés­be is keveredett. Az ugyancsak elvilágiasodott bíboros-unokaöccs, Giuliano della Rovere (később II. Gyula pápa) a bíborosi testületben saját pártot szervezett. A pápa rossz szelleme egy másik unoka­öccse, Girolamo Riario volt. Ez a világi ember, mint a pápai állam hadseregének vezére, hatalmát arra használta fel, hogy saját fejede-261

Next