Alszeghy Zsolt - Brisits Frigyes - Sík Sándor: Magyar olvasókönyv a gimnázium és leánygimnázium II. osztálya számára - A Szent István-Társulat gimnáziumi tankönyvei (Budapest, 1939)
II. Képek a magyar történelemből
14?» Legfőbb hadai: 1442-ben a szebeni, 1443-ban a balkáni hadjárat, 1444-ben a második balkáni had, 1448-ban a rigómezei ütközet, 1456-ban Nándorfehérvár felmentése. 1446-ban az ország kormányzójává választották. 29. A nándorfehérvári győzelmet és Hunyadi halálát Vörösmarty így kapcsolja össze: «Haldoklott Hunyadi s meg nem tuda halni; töröknek Egy nagy adósságot tört le fizetni csatán. S megvítt Nádor alatt; a nagy Mahomet futa sebben És szomorún ; győzött a haza hőse s lehúnyt». 30—34. A Hunyadiak címere a gyűrűt tartó holló. Mátyást V. László magával vitte Csehországba ; a király halála után is ott maradt Podjebrád cseh király udvarában. A magyar rendek azonban kiváltották és királlyá koronázták. Mátyás fegyverrel biztosította hatalmát: állandó zsoldos hadsereget szervezett, az ú. n. fekete sereget. A koronát csak hosszas küzdelmek után tudta megszerezni az osztrák Frigyestől, mert V. László halála után annál maradt. Diadalmasan harcolt a csehek ellen, elfoglalta Béccsel együtt egész Alsó-Ausztriát s megtörte a török hatalmat Szerbiában és Boszniában. Maga is vitéz harcos volt (v. ö. Mátyás a hős), de emlékét igazságosságának megnyilatkozásai őrizték meg a nép között. (Mátyás az uralkodó.) A magyarság műveltségét is emelte : sok magyar tudóst nevelt, sok külföldit látott rövidebb-hosszabb ideig vendégül. Uralkodása alatt a művészet is nagy megbecsülésben részesült, könyvtára pedig, a nagyhírű Corvina, Európaszerte nevezetes volt. Mátyásnak II. Ulászló lett az utóda ; vele indul meg az ország gazdasági és politikai hanyatlása, amely fia, II. Lajos idejében a mohácsi katasztrófához vezetett.