Az imaórák liturgiája 4. Évközi idő 18-34. Hét (Budapest, 2017)

Szentek: Saját rész

1480 Október 23. apostolként bejárta egész Európát, hogy erősítse a keresztény erkölcsöket, vagy vitázzék az eretnekekkel. Nagy része volt a nándorfehérvári győzelemben, amelynek hírére III. Kallixtusz pápa Urunk színeváltozásának ünnepét és a déli harangszót rendelte el. Az akkor még Magyarországhoz tartozó Szerémúj­­lakon halt meg 1456. október 23-án. Lelkipásztorok közös zsolozsmája, 1758. OLVASMÁNYOS IMAÓRA MÁSODIK OLVASMÁNY Kapisztrán Szent János áldozópapnak „A papság tükre” című értekezéséből (Pars 1, Venetiae, 1580, 2) Az igaz lelkű pap élete világosságot áraszt, és derűt sugároz Azok, akik az Úr oltárához vannak rendelve, fényként világítsanak, és az erkölcsi feddhetetlenség tiszteletre­méltó példájával járjanak elöl, kerüljék a bűnök minden szennyét és tisztátalanságát. Erényes életük által legye­nek saját maguk és embertársaik számára a föld sója, tet­teik ragyogó fényességével a vUág világossága, és vilá­gítsák meg mások életét, hiszen isteni tanítónk, Jézus Krisztus nemcsak apostolainak és tanítványainak, hanem az ő összes utódainak és a papoknak is mondta: Ti vagy­tok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, és az em­berek eltapossák. (Mt 5, 13) Valóban eltapodják az emberek, mint hitvány szeme­tet, a tisztátalan és szennyes lelkű papot, akit átjárt a bűn utálatossága, és foglyul ejtettek a gonoszság bilincsei. Értéktelennek tartják őt, mint aki nem használ sem ön­magának, sem másoknak. Szent Gergely pápa így tanítja: „Ha valakinek az életét megvetik az emberek, a prédiká­cióját sem fogják megbecsülni.”

Next